Nemek háborúja

Vágólapra másolva!

Ma Magyarországon egy nőt feministának nevezni sokak számára sértéssel egyenértékű. A köztudatban - a nők között is - a női jogokért harcoló feminista inkább valamiféle antinő, félresikerült férfi, olyasvalaki, akinek életéből hiányzik a normális férfikapcsolat, ezért olyan harcias. A hagyományos férfi-női viszonyt, a hagyományos férfi előjogokat az élet minden területén kritikai össztűz alá vevő nőmozgalmak ugyanakkor tényleg sok fontos változást hoztak, ami a törvényhozásban, de a tudományos gondolkodásban is megnyilvánul.

Amerikában járt értelmiségi nők mesélik, hogy ha férfi kollégákkal együtt értek egy-egy ajtóhoz, bejárathoz, itthoni reflexeiket követve elvárták, hogy előre engedik őket. Így azonban gyakran megtörtént, hogy csaknem beszorultak az ajtóba, mivel a társaságukban lévő férfinak esze ágában sem volt előre engedni őket. Nem is tehette volna, hiszen az a másik neme alapján történő megkülönböztetés lenne, olyan szexista magatartás, amit öntudatos nő visszautasítana. Ugyancsak megdöbbentő számunkra, hogy a mindennapi férfi-női viszonylatok a munkahelyen, az élet egyéb területein mennyire nélkülözik az Európában megszokott, szinte elvárt apró, gáláns gesztusokat, amelyekből kiderül, hogy a férfi észreveszi és elismerően visszaigazolja a nő nőiségét, női mivoltát. Ez lenne az egyenlőségi harc eredménye? A helyzet ennél sokkal jobb, de sokkal rosszabb is.

Az afgán nőktől a szingliig

A feministákkal kapcsolatos előítéletek - no meg az ismeretek hiánya - miatt egy-egy ilyen számunkra nevetséges mozzanatból általánosítunk. A nemek háborújában terítékre kerültek a férfiuralom alatt álló társadalom összes, a nők számára hátrányos megkülönböztetést jelentő törvényei, szokásai. A nő, ahogyan a századforduló német nyelvterületein mondták, a három K bűvös körében töltötte életét: templom, gyermek, konyha (németül: Kirche, Kinder, Küche), szavazati joga nem volt, egyetemre csak egészen kivételes esetekben járhatott. Persze, ha ezt egybevetjük azokkal a döbbenetes, rejtett kamerával készített dokumentumfilmekkel, amelyek az afgán nők helyzetéről szólnak a tálib uralom alatt, akkor az tűnik ki, hogy a hagyományos, apajogú (patriarchális) európai társadalomban a nőnek irigylésre méltó helyzete van, tisztelik, bókolnak neki - és eltartják. Cserében kedvesnek és finomlelkűnek kell lennie - és mondjuk, nem szavazhat. A terhesség utolsó heteiben is a földeken dolgozó parasztasszony azért már más figura. De mindegy, a hagyományos férfi-női szereposztásban, úgy tűnhet, hogy a nők védelmet és egzisztenciális biztonságot találnak, amennyiben van "uruk" - azaz férjük vagy más férfi családtagjuk, akinek háztartásában eléldegélhetnek. Az egyedülálló nő mindezektől gyakran elesik, még ma is. Gondoljunk csak arra, hogy egy nő este egyedül sétálni indul a városban, majd szeretne betérni valahová meginni egy kávét vagy üdítőt. Feltéve, hogy kiskorú gyermekeit van kire hagynia. Tippelhetünk, hány megjegyzéssel, tolakodó férfitekintettel, esetleg nyílt közeledéssel találkozik ennek során.

A "szebbik nem"

A nemek háborújában egyenlő erővel harcolnak a feudális viszonyok között sínylődő, szinte rabszolgaként tartott nők felszabadításáért és a sokkal civilizáltabb és kifinomultabb elnyomásban élő európai és amerikai nők különféle jogaiért. A főcsapás iránya a férfiuralom, a férfi hegemónia és az az egyenlőtlenség, amit a férfiuralom makacsul fenntart. A női egyenjogúság harcosai aprólékos munkával tárták fel mindennapi életünk összes területét, ahol a férfiuralom leleplezhető. A nagy igazságtalanságok után fény derült az apró, sokszor jelentéktelennek tűnő egyenlőtlenségekre is, mint a nőkkel szembeni kötelező férfiudvariasság rejtett, szexista, a nőt hátrányosan megkülönböztető jelzéseire. Már maga a kifejezés is diszkriminatív, amikor a nőket a "gyengébb nemhez" tartozónak mondják. Ennek finomabb változata a "szebbik nem" kifejezés. Mint minden nemi alapon történő megkülönböztetés, ez is az egyenjogúsítási harc célpontja lesz.

Férfi-tudomány női értékek nélkül

A nemek háborújának eddigi mérlegét megvonva számos szerző arra a következtetésre jut, hogy az eredmény legalább is felemás. Jelentős pozitív változás látható a legtöbb érintett ország törvénykezésében, ahol a nők jogai és a hátrányos megkülönböztetés tilalmai többnyire megjelentek. Megfogalmazódtak számszerű követelmények a nők alkalmazásával kapcsolatban bizonyos foglalkozási körökben. A továbbtanulás, a főiskolai vagy egyetemi pályafutás nemhogy megnyílt a nők előtt, hanem mára sok szakon jelentős női túlsúly található nálunk és pl. az Egyesült Államokban is. Bizonyos pályák mára szinte "elnőiesedtek" , amelyek a tizenkilencedik század végén még klasszikus férfi foglalkozásnak számítottak. Önálló és magabiztos nőket látunk a képernyőn a tudós, az üzletember, a politikus vagy éppen a háborús riporter szerepében. Ugyancsak fontos, kevesek által ismert eredményekhez vezetett a feministák tevékenysége a társadalomtudományok területén. Szívós munkával igyekszenek leleplezni a tudományos gondolkodásmód rejtett férfiuralmi jellegét - és, bármilyen meglepőnek tűnhet is, a feminista kritika valóban megmutatta, hogy egész világképünk, történelemírásunk és tudományunk bizony férfi-tudomány, férfi-világkép. Olyan, amely nélkülözi a sajátosan női értékeket és női szempontokat.

Felemás eredmények - a harc folytatódik

Mint minden mozgalom, a feminizmus is saját lendületétől hajtva sok helyütt indulatos túlzásokba esik. Ezekről a következő folytatásban lesz majd szó. Most befejezésül csak annyit, hogy legalább két feltűnő jelenség tanúskodik arról, hogy a nemek háborúja korántsem zárult le, és van még bőven leküzdeni való egyenlőtlenség.

Az egyik egy kemény adat - éppen Amerikából: a felsőbb menedzseri réteghez tartozó férfiak által megkeresett minden egy dollárral szemben az ugyanolyan beosztású nők csak 75 centet keresnek. Sejthetjük, hogy itthon sem különb a helyzet.
A másik egy nagyon szembeötlő, de megszokottsága miatt mégsem feltűnő jelenség. Ez pedig a női test felhasználása a vásárlási kedv felkeltését célzó reklámokban. Az olyan reklámok pedig, ahol férfiak és nők együtt láthatók, szintén a hagyományos férfi-női egyenlőtlenséget propagálják, például a férfiálmok autói, amelyekre hiányos ruházatú nők hajlanak erotikus mozdulattal. Az üzenet: ha ilyen autót veszel, akkor olyan klassz férfi leszel, akinek ilyen női vannak.