Férfi, válassz: papucs vagy nadrág?

Habár évezredeken keresztül a férfiközpontú társadalom volt a jellemző a világ szinte minden pontján, mindig léteztek papucsférjek és nők befolyása alatt lévő férfiak, akiknek nem volt módjuk, vagy egyszerűen nem mertek ellentmondani a gyengébb nem akaratának.

A történelem háttérbe szorított férfiai

A huszonhárom éves korától uralkodó Mária Terézia férje, a politikai élettől teljesen visszavonult Lotharingiai Ferenc csak messziről kísérte figyelemmel, hogy energikus asszonya hogyan igazgat egy egész birodalmat. Ő maga szívesebben maradt a háttérben, és foglalkozott kedvteléseivel, ritkaságok gyűjtésével. Mária Terézia és Ferenc szerették egymást, de a sors úgy akarta, hogy a tizenhat gyermeket szülő családanya irányítsa országát és házasságát is. Nem volt más választása, hiszen a történelem őt erre a szerepre rendelte.

Mások azonban komoly küzdelmet folytattak, hogy rabigájuk alá hajtsák a férfiakat, akik úgy táncolnak, ahogy a nő fütyül. Madame Pompadour, XV. Lajos közismert szeretője, minden erejével és számító okoskodással érte el, hogy kivegye királyi szeretője kezéből az irányítást, és az ország legbefolyásosabb asszonyai közé küzdje fel magát. A francia uralkodó minden kívánságát leste, és még politikai döntésekbe is beleszólást engedett kegyencnőjének. Azonban a nőuralom nem minden esetben jár együtt küzdelemmel és számító magatartással.

Nadrágos hölgyek körülöttünk

A szerelmi kapcsolatok a hétköznapokban ugyanúgy működnek, mint a nagypolitikában. A nő saját mikrobirodalmán belül is lehet uralkodó, akinek szavai megkérdőjelezhetetlenek. Az ilyen "nadrágos" hölgyek férjeit vagy élettársait a külvilág vidámsággal vegyes szánalommal nézi, mivel a virágzó feminizmus ellenére sem tartják természetesnek a klasszikus férfi-női hierarchia cseréjét. A papucsférj azonban nem feltétlenül boldogtalan, és egyáltalán nem biztos, hogy szolgai módon mindenben enged a feleségének.

Átengedni az irányítást: megalázó vagy inkább kényelmes?

A papucsférj átengedi a családi élet irányítását és a döntéshozatal felelősségét asszonyának, de ez nem azt jelenti, hogy elveszik tőle ezeket a jogokat. Sok esetben önként, harc nélkül mond le róla, mert számára ez így kényelmesebb. Ettől függetlenül ő megőrzi saját világát, tovább él kedvteléseinek, viszont az asszonyra bízza a vezetést. Ha felesége kéri, segít a mosogatásban és bevásárol, ám ez nem feltétlenül terhes kötelesség, amiért az asszony iránt ellenszenvet kellene táplálni. A rettegő papucsférjet és a segítőkész, megértő férfit sokan összekeverik. Az egyiket kinevetik, a másikat irigylik a nők. Nem csoda, hogy a férfiak nem tudnak kiigazodni rajtuk.