A tökéletesíthető ember mítosza

Steven Pinker agykutató egy ez év márciusában tartott bioetikai konferencián egy sor tényezőt sorolt fel, amelyek a mérnökileg tökéletesíthető csecsemő kérdését egészen más megvilágításba helyezik.

Az első fontos tudnivaló, hogy a legritkább esetben felelős egy gén valamilyen komplex tulajdonságért. A szenzációs hírek többek között éppen ebben torzítanak. A gének nagyon bonyolult folyamatok során fejtik ki hatásukat. Az emberi agy pedig nem egy zsákra való tulajdonság együttese, amelyek mindegyikéért egy-egy gén felelős. Továbbá a genetikai adottságok kibontakozása hallatlanul sokrétű pszichológiai és társas-társadalmi hatások tömege által befolyásolva zajlik.

A nyelvtanulás és nyelvhasználat készsége bizonyos részben "előhúrozott", azaz az agyi struktúrában benne rejlő képesség. De nem ismerünk olyan struktúrabeli különbségeket, amelyek - mondjuk - a japán és az angol anyanyelvűek agyát megkülönböztetnék. Tehát bizonyos "szerkezeti elemek" egymástól nagyon nagy mértékben eltérő nyelv elsajátítására teszik alkalmassá az embereket. És akkor nem is szóltunk a hallatlanul nagy kulturális különbségekről.

Fentiekből az is következik, hogy nem lehet "tiszta" pszichológiai tulajdonságokat megfelelő pontossággal "előállítani". Ugyanakkor egy kedvező irányú változás előidézése nagyon gyakran társul más változásokkal is, amelyek ugyanahhoz a beavatkozáshoz kapcsolódnak, és kedvezőtlenek, ártalmasak lehetnek. Tudjuk, hogy a szülők mindent - gyakran ésszerűtlenül sok mindent - megtesznek azért, hogy gyerekük minél fejlettebb, okosabb, képzettebb legyen. De ugyanilyen fontos a szülő számára, hogy ne ártson a gyereknek. Ezért a kockázatokról informált szülők várhatóan nem fognak tömegesen a génmanipulált bébik mellett dönteni - mondja Pinker.

Ezen a konferencián sok szó esett a sajtó felelősségéről is, amelynek fontos, hogy friss és szenzációs hírekkel lepje meg az olvasót. Emiatt egyedi - nem is mindig igazolt - tudományos híreket emelnek ki, leegyszerűsítve, a hangsúlyt az olvasó érdeklődését felkeltő részletekre téve. Nem szóltak azonban a konferencián arról az óriási üzletről, amit a biotechnológiai felfedezések jelentenek. Pinker fejtegetései valóban megnyugtatóak, de számolni kell a nagy üzleti haszon torzító hatásával is, ami mind a tömegtájékoztatásban, mind pedig a politikai döntéshozók befolyásolásában érvényesül, ahogyan ezt számtalan esetben láthatjuk. Az elmúlt évtizedek tudományos felfedezéseinek korábban elképzelhetetlen mértékű hatása van és lehet életünkre, ezért a pontos tájékoztatás életfontosságú. És ez érvényes az emberi természet átalakításával csábító biotechnikai és genetikai felfedezésekre is.

Lust Iván