Ha az egyik szebb, mint a másik

Vannak furcsa párok, akiknél nem is értjük, hogyan találhattak egymásra. Hogyan szerethetett bele egy sugárzóan szép nő egy jelentéktelen küllemű férfiba, vagy hogyan vehetett el egy igazi Adonis egy csúnyácska, szürke verebet? Lehet, hogy Roger nyúlnak és hosszú combú, nehézbombázó nejének, Jessicának rajzfilm-románca nem is áll annyira távol a valóságtól?

Csábi Orsolya azt állítja, hogy a féltékenység romboló ereje egy olyan kapcsoaltban, ahol az egyik fél tele van belső bizonytalansággal, még pusztítóbb lehet.

"Ha egy áltagos külsejű nő rendszeresen találkozik vagy szembesül az általa - és a környezete által is - szebbnek ítélt párja körül zsongó, feltűnően dekoratív nőkkel vagy korábbi partnereinek szépségével, az gondot okozhat. Ilyen szituációban ugyanis a saját küllemének megítélése a szépségek kontrasztjában negatív irányba torzul, és önértékelési zavarokhoz vezethet, amely később megmérgezheti a kapcsolatot is. Így válhat egy lélekben szép és sugárzó nőből egyik pillanatról a másikra démon vagy sárkány, esetlegesen zöld szemű fúria, s ez, mintegy önbeteljesítő jóslatként, a hozzá túl jónak ítélt férfi elüldözéséhez vezethet."

Ha viszont a nő szebb, akkor a férfiak bizonytalansága okozhat bajt. "Állandósulhat az elvesztése miatti szorongás, vagyis az, hogy egy jobb megjelenésű, hasonló pozícióban lévő férfi elhódítja a nőt. Ennek köszönhetően egy szép nő mindig versengésre ösztönözheti a partnerét. Ebből kialakulhat egészséges versengés, de átalakulhat extrém szintű féltékenységgé is, amelynek elzárás és elszigetelés lehet a vége. Ezek általában rosszul végződő történetek. Ráadásul a szép nők általában tisztában vannak saját szépségükkel, és ennek megfelelően állandó önigazolásra is szükségük van saját énképük fenntartásához. Emiatt a természetes női kacérság, a flörtölések vagy a női csábítási trükkök folyamatos stresszforrást jelenthetnek a kapcsolatban."

Rút kiskacsából hattyú

Szilvi viszont pont a szerelemnek köszönheti, hogy mostanra már őt tartják a szép embernek a kapcsolatban, holott korábban a párja volt az, akit jobb külsejűnek véltek.

"Olyan nagyon szerelmes voltam, hogy bármire hajlandó lettem volna, hogy el ne veszítsem őt. Fogyózni kezdtem, lecseréltem a ruháimat, a frizurámat, a szemüveget kontaktlencsére cseréltem, és egyszer csak azt vettem észre, hogy tökéletesen átalakultam."

Csábi Orsolya szerint nem is olyan ritka az ilyenfajta átalakulás: "A legtöbb esetben azért elmondható, hogy lélektanilag és személyiségfejlődési potenciálként is nagy hatással bír, ha egy olyan partner szerelmét nyerjük el, akit klasszisokkal sokkal vonzóbbnak tartunk önmagunknál. Az ilyen partner nagyon sok pozitív erőt tud felszabadítani, és az önértékelési zavarokat is egy életre kikúrálhatja. Katalizálhatja a ki nem élt, be nem érlelt nőiesség és férfiasság terén való kiteljesedést, kreatív és alkotó erőket szabadíthat fel, és egészségre is nagyon jó hatással bírhat. Az ideálunk vagy a számunkra szinte elérhetetlennek tartott ember szeretete, szerelme nagyon erőteljes hatásokkal bír a személyiség egészére. S így válhat hattyú a rút kiskacsából is."

A szakember szerint, azért nem árt vigyázni, mert aki magasra repül, az nagyot zuhanhat. "A gyönyörű partner elvesztésének fájdalma is intenzívebb lehet, s nagyobb rombolást vihet végbe a személyiségben, amely visszaállíthatja, sőt, le is rombolhatja a kapcsolat előtti énképet is."

Egészséges önértékelés, humor, józan ész

Az sem ritka, hogy bár a pár köszöni szépen jól van, a rosszindulatú környezet, a rokonok, barátok zilálják szét a kapcsolatot. Csábi Orsolya szerint az ilyen történetekben ez a hatás is nagy nyomással bírhat.

"Ezzel rengeteg mérget olthatnak a kapcsolatba, és rengeteg intrikának tehetik ki a kevésbé vonzó partnert. Ez pedig erőteljesen rombolhatja az alapvetően meglévő belső szépséget - így a kisugárzást is, ami miatt a partner képtelenné válik arra, hogy önmagát adja a vele szemben elítélően nyilatkozókkal szemben, így nem tudja megmutatni számukra mindazt, amit a vonzó párja lát benne. Ez megint egy olyan tipikus csapda, amelyből végtelenül nehéz kilábalni, és többnyire sok ellenségeskedéshez, kapcsolati problémákhoz vezet. Mindezzel szemben csakis az egészséges önértékelés, némi humor és önirónia, no meg a józan megítéltetés tud védelmezően hatni. Ha nem hagyjuk, hogy mások ítéletei elhomályosítsák mindazt, amit mi a partnerünk szemében látunk, akkor előbb-utóbb mások szemén keresztül fogunk nézni, és elfelejtjük, hogy a sajátunkkal vettük észre."