Az első suta szavak

Az újszülött hangképző szervei még nem alkalmasak beszédhangok formálására. A gégének föl kell vennie a megfelelő helyzetet, az ajak- és nyelvizmok mozgásának finomodnia kell, a babának meg kell tanulni, hogyan bánjon a levegővel. Bár a hallószerek a születést követően nem mennek át olyan jelentős fejlődésen, mint a beszédszervek, a tökéletes hallás - amely ugyancsak nélkülözhetetlen a hibátlan hangképzéshez - többéves folyamat során alakul ki.

Bonyolult agytevékenység eredménye a beszéd

A hangképző és hallószervek mellett szükség van egy motorra, amely működteti és összehangolja e szervek működését. Ezt a bonyolult, összetett feladatot látja el az agy. Az emberi agy nem szimmetrikus. A bal agyfélteke valamivel nagyobb, mint a jobb oldali. Itt találhatók a nyelv, a beszéd megértésének és alkalmazásának központjai. A két agyfélteke más-más ütemben fejlődik. A "beszédes" bal félteke hamarabb differenciálódik, fejlődése előbb befejeződik. Lányoknál - hormonális okból - ez a fejlődés gyorsabb, ezért ők a "cserfesebbek". A fiúk és lányok beszédkészsége közti eltérés nagyjából a kamaszkorra egyenlítődik ki.

Egyetlen szakaszt sem lehet átugorni

A beszédfejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de nagy különbség mutatkozhat a kisgyermekek között abban, hogy ki mennyi idő alatt tud eljutni a következő szintre. Az újszülött még csak sírni tud. Öt-hathetes korába a csecsemő már kedves hangokkal örvendezteti meg a családot, s hamarosan rájön, hogy hangadással magára tudja vonni a figyelmet. Már a gagyogás időszakának kezdete előtt képes arra, hogy megformáljon néhány magánhangzót (a, i, u). Ezeket a hangokat különböző hanglejtéssel ejti, így fejezi ki elégedetlenségét vagy éppen örömét.
A csecsemő az intonációt jóval előbb értelmezi, mint a szavakat. - Te csúnya! - mondjuk a babának, és ő mégis boldogan kacag, mert hangunk a közlés tartalmának ellentmondóan kedveskedő, érzelemmel teli.

Körülbelül három hónapos korában a magánhangzókhoz egy-egy mássalhangzót is hozzákapcsol, amelyek véletlenszerűen formálódnak a csecsemő ajkának, nyelvének mozgatása során. A gagyogás időszakában, amely öt-hat hónapos korban kezdődik, a baba sokkal többféle hangot produkál, mint az anyanyelvére jellemző hangkészlet. Ennek ellenkezője is természetes jelenség: amikor más értelmes szavakat mond, de ezekből hiányoznak olyan hangok, amelyeket a gagyogás hónapjai alatt már képezni tudott.

A szavak lassan mondatokká alakulnak

Ha egy anyát megkérdezünk mi volt gyermekének első szava, nem mindig tudja a választ. Amit szónak vél, gyakran csak gagyogás, de előfordul, hogy nem meri szónak nevezni azt a különös hangzást, amit egyedül csak ő ért. A gyermek által használt hangsorok akkor tekinthetők szavaknak, ha jelentést sűrítenek magukba. Már nyolc hónapos kortól megfigyelhető két szótag összerakása: ma-ma, ba-ba, amelyet a felnőttek szóként értékelnek, s megerősítenek: - Igen, itt a mama, tessék, tied a baba. A csecsemő összekapcsolja a szót a szituációval és rájön, ha a baba hangsort mondja, megkapja a babát. A két szótag értelmet nyer.
A felnőttek is igyekeznek alkalmazkodni a gyermek hangkészletéhez, és sajátos szavakat használnak, amikor a gyermekhez beszélnek. Ezek az úgynevezett dajkanyelvi szavak, amelyeket a baba is szívesen ismétel: pápá, papi, dádá, pipi. Az egyéves gyermek egyre többet ért meg abból, amit mondunk neki. Tudja, mit jelent a nem, a kukucskáló játéknál huncutul mosolyog a kendő mögül, a tapsi-tapsinál nyújtja a kezét. Másfél évesen megmutatja a kért játékot, néhányat színes képről is fölismer közülük.
A gyermek első szava alighanem a papa vagy a mama lesz, lehet, hogy éppen azokban a napokban, amikor elfújja a gyertyát az első születésnapi tortán. Ettől kezdve nagyjából havonta két-három új szót sajátít el.
Az első megnevezések úgynevezett szómondatok, mert a gyermek egész szituációt fejez ki velük anélkül, hogy több szót egymás után rakna vagy ragozna. Például az autó szót különböző helyzetekben más-más hanglejtéssel ejti, s ennek alapján a felnőtt értelmezni tudja, amit a gyermek ki akar kifejezni. A nyugodt, ereszkedő dallamú autó azt jelenti: ez egy autó. Ugyanez kiáltásszerűen: hallom, jön egy autó. Elnyújtott kiejtéssel: kiesett az autó kereke.
A felnőtt, aki a gyermekkel együtt éli át az adott helyzetet, helyesen teszi, ha helyette is megfogalmazza a teljes mondatot: igen, ez egy autó, látom, kiesett a kereke. A gyermek a kérdésekre is szómondattal válaszol. Az apa látja, hogy a kislánya hiába próbálkozik a doboz kinyitásával, és megkérdezi: segítsek? A gyermek válasza: ma-ma. Jelentése: inkább a mama nyissa ki.
A szómondatok időszakában kevés cselekvést kifejező szót lelhetünk fel a gyermek szókincsében. Inkább a hangsúlyos szókezdő szótagot, az igekötőt használja: ki = menjünk ki, le = leesett, el = elgurult, elment.

Megfejtendő táviratok

Van olyan kisgyermek, aki másfél-két éves korában mindössze húsz szót használ, van, aki hétszázat. Amikor egy-egy új szót megtanul, még nem ismeri a teljes jelentését: vagy túl szűk, vagy túl tág értelemben használja. Összekapcsol szavakat, ám a toldalékok (ragok, jelek) még hiányoznak. Távirati stílusban beszél, de a mondat szórendje gyakran megfelel a felnőttnyelvi változatnak. Maci bele tütü = a macit beletettem az autóba.
A nyelvi elemeket nem egy időben kezdik használni a gyerekek, de sorrendjük azonos. Legelőször a tárgy ragja jelenik meg, ezt követi a -ba, -be rag (ez a -ban, -ben ragot is helyettesíti), majd a birtoklás tényének kifejezése: az apáé, enyém, kezem, füle formák.
A kétéves gyermek még keveri az igeragokat, és a többi nyelvtani elem használatában is lehetnek hibák, de ezek a fejlődés természetes velejárói. Enyém cipő, lapátval, majomot, nem kimegyek, trolibuszi, elfújik. A melléknevek közül néhány fizikai tulajdonságot (hideg), színt (piros, sárga) nevez meg.
Két- és hároméves kor között tapasztalható a leglátványosabb fejlődés a gyermek beszédében. Ekkor jelennek meg a több szóból álló, nyelvi szabályoknak nagyjából megfelelő módon alkotott mondatok. Négyéves korára a kisgyermek folyamatosan beszél, társalog, kérdéseket tesz föl. Elkövet hibákat, talán a kiejtése sem tökéletes, de jól, alkotó módon, ötletesen használja a beszédet.
A fejlődés természetesen tovább folytatódik a beszéd és a nyelv minden területén, de az alapok az óvodáskor végére szilárdan állnak.

A helyes beszéd titkai

- A mamának is helyesen kell beszélnie ahhoz, hogy csemetéje jól tanulja meg a nyelvet.
- Minél többször éljünk azokkal az eszközökkel, amelyek felkeltik a baba figyelmét; forduljunk felé, hajoljunk le hozzá!
- Beszéljünk sokkal tágabb hangterjedelmemmel és színesebb hanglejtéssel!
- Ejtsük lassabban, tagoltabban a szavakat!
- Használjunk olyan kifejezéseket, amelyekről feltételezzük, hogy a gyermek is ismeri!
- Szólítsuk többször a nevén!
- Fogalmazzunk rövid és egyszerű mondatokkal!
- Figyeljünk oda, ha a gyerek közölni akar valamit!
- Minél többször beszélgessünk vele!
- Kapjon helyet játékainkban a képeskönyv és a rímes mondóka!
- Hallgassuk érdeklődéssel, amit mond, és próbáljuk megérteni.
- Ne gügyögjünk vele, így gyorsabban tanulja meg a szavak helyes kiejtését.
- Beszéljünk minél érthetőbben és egyszerűbben: tedd a kockára az autót!; ezt könnyebben megérti, mint azt: próbáld meg felrakni ezt a szép piros autót arra a zöld kockára!

Juhász Ágnes logopédus