Malcom Sears professzor a kanadai McMaster Universityről a szoptatás hosszú távú hatását 1000 gyermeken tanulmányozta. A vizsgálatban részt vevők egyik felét szoptatta édesanyja, a másik csoportjukat nem anyatejjel táplálták csecsemőkorukban.
Az első csoportban a csecsemőként anyatejjel táplált, új-zélandi gyerekeket (9 éves korig) vizsgálták meg. Közülük többen allergiásak a macskára, poratkára és valamilyen pollenre, mint azok közül, akiket az anyjuk nem táplált a természetes módon. Szintén többen voltak asztmásak a csecsemőként szoptatottak közül a 9 és 26 év közötti korosztályban.
Ez a mintázat akkor is megmaradt, amikor olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint gazdasági helyzet, a szülők dohányzása, a születés menete és a gyapjú ágynemű használata gyermekkorban. Azoknak a gyermekeknek, akiket több mint 4 hétig szoptattak, nagyobb az esélyük az asztmára, mint azoknak, akiket nem szoptattak. Sears professzor elmondta:
- A szoptatás hasznos az optimális táplálás és a fertőzésekkel szembeni védelem kialakításának szempontjából. Ám az eredményeink azt mutatják, nem hasznos az allergia és az asztma elleni küzdelemben.
A Lancet orvosi folyóiratban közzétett cikkükben a kutatók elmondják: azzal a feltevéssel kezdtek hozzá a vizsgálatokhoz, hogy a szoptatás véd az asztma és az allergia ellen.
* * *
A fenti hírre a következő reagálás érkezett Rózsa Ibolya szoptatási tanácsadótól, a La Leche Liga Magyarország, és A Szoptatásért Magyar Egyesület egyik képviselőjétől.
"A laktációs szakemberek világszerte egyetértenek abban, hogy a Lancet orvosi folyóiratban közzétett felmérés eredménye, melyről az [origo] is beszámolt, nem a valóságot tükrözi.
Az említett cikk szerint 1037 gyermeket vizsgáltak meg. A vizsgált gyermekek mindegyike 1972. áprilisa és 1973. márciusa között született. A vizsgált gyermekek mindegyike ugyanabban a városban, Dunedinben (Új-Zéland) született. A vizsgált gyermekek közül 504-en (49%) 4 hétig vagy tovább szoptak, 533-an (51%) nem kaptak anyatejet. A vizsgálatban szereplő, szoptatott gyermekek majd' mindegyike élete első napjaiban tápszert kapott!
Ha a kutatóorvosok valóban abból indultak ki, hogy a szoptatás csökkenti az asztma kialakulásának esélyét, akkor vajon miért nem vizsgálták a kizárólag szoptatott babákat? Vagy a hosszabb ideig szoptatott babákat? Miért nem vizsgáltak több, különböző helyen élő gyermeket? Miért nem tartották lényegesnek az egyéb élelmiszerek bevezetésének időpontját?
A gyermekek 3 évesek voltak, amikor a kérdezőbiztosok meglátogatták a családot és a születés körüli időszakról, a szoptatásról, a szilárd ételek, a tehéntej bevezetéséről tettek fel kérdéseket. Mennyire hiteles egy olyan felmérés, amely a pontos adatok helyett a szülők memóriájára hagyatkozik?
Természetesen az a kérdés is felmerült, hogy vajon ki finanszírozta ezt a kutatást? Egyesek tudni vélik, hogy az egyik vezető, asztma-gyógyszert gyártó cég a napokban egy nagyobb összeget adományozott a kutatást végző intézet egyik, a kutatásban szintén részt vevő partnerének.
Több egybehangzó kutatási eredmény is amellett foglal állást, hogy a szoptatás csökkenti a különböző allergiás megbetegedések és az asztma kialakulásának esélyét. Egy ausztrál kutatócsoport korábban arra a következtetésre jutott, hogy a négy hónapos kor előtt adott tápszer növeli az allergiás megbetegedések esélyét!
A fentiek alapján ezt a nagy vihart kavart eredményt úgy is értelmezhetjük, hogy minél kevesebbet szopik egy baba, annál nagyobb esélye van allergiára, asztmára. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet és a tekintélyes nemzetközi, szoptatást segítő szervezetek mellett a Magyar Csecsemő- és Gyermekorvosok Szakmai Kollégiuma is a legalább 6 hónapig tartó, kizárólagos szoptatás mellett foglal állást.
Rózsa Ibolya szoptatási tanácsadó"