Ugyanezt a tudatos következetességet figyelhetjük meg a többi helyiségben is. Az első pillantásra szembetűnő, merész színhasználathoz a nappali csíkos szőnyege adta az ötletet. Amikor festés után még csak száradtak a falak, a leendő lakók körbejárták a házat.
Minden lakásban fehér vagy halványsárga színekre festett falak fogadták a látogatókat, éppen ezért nagy volt a kontraszt: itt az előszobából egyszerre látni a háló mályvaszínét, a dolgozószoba liláját, a vécé kék mozaikját és a nappali narancsszínét. A harsány színeket a fehér konyhabútor és az antik tölgy-, illetve juhar padlóburkolat tompítja. Sokan - köztük a szobafestő - féltették Mátét, nehogy megunja vagy nehezen viselje majd az erőteljes színeket, ő azonban élvezi ezt a mozgalmas világot. Úgy érzi, amíg fiatal, megengedheti magának, hogy saját falai között kedvére kifejezze egyéniségét. Olyan otthont alakított ki, amelyben maga és vendégei, na meg hajdani menyasszonyától kapott kiskutyája is jól érzi magát.
A munkaidőben magára hagyott spániel véletlen garázdálkodásai ellen megfontolt óvintézkedéseket tett. Távollétében Máté - eredetileg a babák mozgásterének korlátozására szánt - nyitható ráccsal rekeszti el Daisyt a nappalitól a külön kutyamagasságban is burkolt falú előszobába. A kutya kedvenc helye egyébként a nyugati erkély, ahonnan naphosszat figyeli az udvaron mozgó madarakat, macskákat. Daisy mozgását a két kisszobában Máté úgy tette lehetővé, hogy az ajtókat nyitva tartja, helyüket csak jelzi és díszíti a kutya által egyébként könnyen átjárható gyöngyös, illetve tollas "szalagfüggöny".
A bohókás hangulat kiegészítői a vízivilággal kapcsolatos tárgyak. A fürdőszobában tengeri csillagot és kagylóhéjakat találhatunk, a nappaliban világítótornyos csendéletet, de a főszereplők egyértelműen a fából faragott, színesre festett halak. Ott lógnak a mennyezeti lámpákról, ott állnak a konyhapulton, sőt felbukkannak a virágcserepekbe tűzve is. A létszám pedig minden bajai hazalátogatás után egyre csak gyarapszik.
Szöveg: Lenkei Csilla
Fotó: Jászai Balázs
Forrás: Széplak