Szülés indul

Vágólapra másolva!

Meglehet, hogy minden úgy megy majd, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A kismamák számára írott ismeretterjesztő irodalomban a kérdés általában úgy merül fel, hogy mikor célszerű elindulni a kórházba. Első helyen említik a megfelelő erősségű méhösszehúzódásokat és/vagy a magzatvíz elfolyását. Számtalan szüléstörténet bizonyítja, hogy nem is olyan egyszerű eldönteni, mi minősül megfelelő erősségűnek. A jóslófájások rendszerint rövidek, nem fájdalmasak, a kismama csupán a méh keményedését észleli. A valódi méhösszehúzódások harminc-hatvan másodpercig tartanak, igen erőteljesek és rendszeresen ismétlődnek. Akkor érdemes kórházba indulni, ha először szülőknél öt percenként, többedszer szülőknél tíz percenként jelentkeznek.

A kórházban a kézi vizsgálat és a felvételkor készített CTG, vagyis a műszeres fájás és magzati szívhangfigyelés egyértelműen tisztázza, hogy megindult-e a szülés. Az sem szégyellnivaló, ha mégis vaklármának bizonyult az egész! Ha nem lakunk túlságosan messze a kórháztól, ilyen esetben célszerűbb hazamenni, s türelmesen várakozni. Próbáljunk úrrá lenni csalódottságunkon, s gondoljunk arra, nem versenyfutásról van szó, s jobban járunk, ha a természetre bízzuk, milyen ütemben zajlik le a szülés. Ezt persze könnyebb tanácsolni, mint végrehajtani, ám ilyenkor kincset ér, ha nyugodtan álomra hajthatjuk a fejünket. Előfordulhat, hogy a szülés még néhány napot várat magára. Jobb, ha idegeskedés helyett takarékosan bánunk erőtartalékainkkal. Aki ilyenkor lépcsőzni kezd vagy megerőltető takarításba fog bele, hátha akkor mégis megindul vagy gyorsabban halad a szülés, tévúton jár. Lehet, hogy éppen a felesleges megerőltetés miatti testi kimerültség fogja szükségtelenül elnyújtani a vajúdást.

A méhszáj tágulni kezd

A szülés megindulásának első jelei közé tartozik az eredetileg a méhnyakat elzáró nyákdugó távozása, amit enyhe vérzés is kísérhet. Ilyenkor célszerű kapcsolatba lépni az orvossal vagy a szülésznővel. Előfordulhat azonban az is, hogy a nyákdugó csak a szülés későbbi szakaszában távozik.
Lassanként tágulni kezd a méhszáj. Az orvos kézi vizsgálattal, a mutató- és a középső ujj segítségével állapítja meg, hogy hány centiméternyi, illetve hány ujjnyi a tágulat. Az egyujjnyi méhszáj nem jelenti törvényszerűen a szülés kezdetét. Már sok-sok héttel a szülés valódi időpontja előtt kinyílhat ennyire a külső méhszáj anélkül, hogy a méhnyak megrövidülne. Ebben az esetben, egyéb jelek hiányában még biztosan nincs szó a szülés megindulásáról.
Ha a méhszáj már valamennyire nyitott és a burok ép, sok kórházban rutinszerűen amnioszkópiás vizsgálatra kerül sor, melynek során a magzatvíz színét tekintik meg egy speciális műszer segítségével. A vizsgálati leletből kiderül, hogy a magzat átesett-e átmeneti oxigénhiányos állapoton, ilyenkor ugyanis magzatszurkot ürít, mely zöldesre festi a magzatvizet.

Burokrepedés

Mit látunk a három képen?
- A rendszeres fájástevékenység megindulásakor a méhszáj egyre jobban kinyílik
- Először szülőknél hat-kilenc óra hosszat is eltart, amíg láthatóvá válik a magzati fej
- A tolófájások hatására végre megszületik a kisbaba

Terhes várakozás

Ha elérkezett a szülés számított időpontja, sok kórházban befektetik a kismamát a szülészeti osztályra, hogy rendszeresen ellenőrizhessék a magzat állapotát. Azonban a tapasztalatok szerint csak a gyermekek huszonöt százaléka születik meg ezen a napon. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy meddig lehet várni a ráérős babákra. Amíg a magzatnál semmilyen aggasztó állapotromlásra, rossz ellátottságra, oxigénhiányra, csökkent lepényi működésre utaló jel nem tapasztalható, általában várni szoktak. Nehezebb a helyzet, ha a kismama a kórházi bent fekvés miatt türelmetlen, s bosszantják az ilyenkor szokványosnak számító kellemetlenségek. Igen fontos, hogy ilyen helyzetben megbeszéljük az orvossal a valódi kockázatot, s ne azt várjuk tőle, hogy "végre csináljon valamit". A szülést megindító összetett folyamatok, hormonális hatások fokozatosan alakulnak ki, hatásuk nem egyik pillanatról a másikra érvényesül. Ritka kivételektől eltekintve nyugodtan kiindulhatunk abból, hogy a baba elindul majd, ha már útra kész. Várjunk rá türelemmel és megértéssel. Ne túlesni akarjunk a szülésen, inkább engedjük, hogy saját ütemében bontakozhasson ki.

Nincsenek mindenkire érvényes szabályok

A tervezett otthon szüléseknél különösen fontos, hogy az orvos idejében értesüljön a szülés megindulásáról. Megkérdeztük dr. Geréb Ágnest, hogy milyen jelek alapján szokták eldönteni, ideje-e már indulni. A doktornő szerint nincsenek minden esetben egyformán alkalmazható szabályok, saját gyakorlatában szinte mindennek az ellenkezőjére is talál példát. Ezúttal a legjellemzőbbnek ítélt megfigyeléseit adjuk közre:

- Nagyon fontosak a telefonbeszélgetések. Ha megtudom, hogy az utóbbi két napban állandóan porszívóznia, ablakot pucolnia kell a férjnek is, akkor tudom, hogy pár nap van már csak
- Ha megkérdezem, hogy van, és azt válaszolja, hogy még ezt meg azt meg kell csinálnia, akkor tudom, annyi időm biztosan van még
- Ha azt mondja, hogy nincs kedve elmenni sehova, nincs kedve fölhívni ezt meg azt, az már a befelé fordulás kezdetét jelenti, közeleg a szülés
- Amikor a vajúdás valóban megkezdődik, megváltozik az asszony hangszíne, reakcióideje. Előfordul, hogy azt mondja, nem kell sietnem, de hallom, hogy rohannom kell, mert olyan a hangszíne
- Ha elfolyik a magzatvíz és nincsenek kontrakciók, vagyis méhösszehúzódások, akkor megfigyeléseim szerint valószínű, hogy huszonnégy órán belül esni fog. De hogy a szülés mikor indul meg utána, azt nem tudjuk... Ha jó az étvágya, várhatóan még nem. Ha váratlanul laza széklete volt, nagyjából tizenkét óra múlva kezdődik a tágulási szak. A két utóbbi állítás általában akkor is megállja a helyét, ha nem folyt el a magzatvíz
- Ha többedszer szül az illető, és jelentkezik, hogy menjek mielőbb, mert kétpercenként kontrakciói vannak, akkor valószínűleg még nem kell menni, mert ha ezek valóban rendszeres, erőteljes összehúzódások volnának, ő már biztosan nem telefonálna nekem, hanem valamelyik hozzátartozója
- A méhösszehúzódások valószínűleg még nem az igaziak, ha beszélgetés, figyelem-elterelés hatására tíz percig, fél óráig szünetelnek
- Ha egy először szülő azt mondja, hogy óránként pisilési ingere volt egész délelőtt, most meg félóránként, akkor lehet tudni, hogy aznap várhatóan szülni fog. (Ezek már valódi méhösszehúzódások, csak a teste nem ismeri föl - egyszerre a hólyag is húzódik, ezt érzi a kontrakció helyett, de majd ha másodszor szül, ezt már helyesen fogja értelmezni.)
- Ha egy először szülő nő menstruációhoz hasonlítható érzésekről számol be, várhatóan aznap szülni fog. Ha ugyanezt teszi egy többedszer szülő nő, valószínűleg nem fog aznap szülni
- Minél többedszer szül valaki, annál bizonytalanabb abban, hogy megindult-e a szülése vagy sem. Ha valaki először szül, és azt mondja, megindult a szülése, többnyire hihetünk neki.

Ajánlat