Mire képes a grafológia? És mire nem?

A grafológia a pszichológia eredményeire támaszkodik, amikor kijelöli a vizsgálandó kisebb-nagyobb személyiségterületek sorát.

1. Mentális (értelmi) képességek

Mentális vagyis értelmi képességeken azokat a tulajdonságokat értjük, melyek az illető gondolkodását, érdeklődését vagy szellemi működéseit mutatják.
Olyan apró részképességekre darabolhatjuk a nagyobb területet például, mint:
- gondolkodás tempója,
- gondolkodásmód,
- rugalmasság,
- érdeklődés, beállítottság,
- figyelemkoncentráció,
- racionalitás,
- kreativitás,
- logika, kombinációs képesség.

2. Energizáltság, munkavégzés jellemzői

Ez a nagyobb egység azt írja le, milyen energiákkal rendelkezik az író személy, hogyan osztja be erőtartalékait, illetve munkavégzésében milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Néhány kiragadott részterület megnevezése a teljesség igénye nélkül:
- energiakészlet,
- energiabeosztás,
- munkatempó,
- precizitás,
- monotónia-tűrés,
- terhelhetőség,
- tervezés,
- motivációk,
- önállóság,
- team-szerep.

3. Szociabilitás

A társas közegben játszott szerepre, a másokhoz való közeledésre és másokkal való kapcsolattartásra mutat rá ez a nagyobb képességhalmaz, melynek kisebb elemei lehetnek például:
- extra-introverzió,
- alkalmazkodás,
- dominanciaigény,
- tolerancia,
- empátia,
- kommunikációs készség.

4. Érzelmi-akarati élet

Többek között az író személy érzelmeinek hirtelenségét, erejét és tartósságát írja le a negyedik terület, nem feledkezve meg az érzelmek mellett az akarat hatalmas erejéről sem. Néhány részképesség:
- érzelmek intenzitása,
- érzelmek kezelése,
- túlérzékenység,
- akarat.

5. Önmagához való viszony

Ennek a személyiségterületnek a vizsgálatakor arra keresnek választ, hogyan látja az író személy saját viselkedését és teljesítményét, illetve mennyire elégedett a "látott képpel". Néhány kisebb szempont példaként:
- önértékelés,
- önbizalom,
- én-ideál és én-kép egymáshoz való viszonya.