2007-et az "Esélyegyenlőség mindenki számára" európai évének nyilvánította tavaly az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács. Az európai év célja, hogy felhívja a figyelmet a mindenkit megillető diszkriminációmentességre, az egyenlő esélyek érvényesítésére, illetve hogy rávilágítson arra, milyen előnyöket jelent a sokszínűség az európai társadalmak számára.
Az Európai Parlament Nőjogok és Esélyegyenlőség Bizottsága összesen 68 tagot számlál, elnöke a szlovák Anna Záborská, a négy alelnök egyike pedig Gurmai Zita. A tagok között találhatjuk Járóka Líviát, aki tavaly az Európai Unióban élő roma nők helyzetéről készített jelentést.
2006. január 17-én fogadta el az EP az osztrák Christina Prets saját kezdeményezésű jelentését, amely a nő- és gyerekkereskedelem megakadályozásának lehetőségeivel foglalkozik. Mivel a világon az emberkereskedelem áldozatainak négyötöde nő és mintegy fele fiatalkorú, az Európai Unió területén pedig évente több mint 100 ezer nőt adnak-vesznek az emberkereskedők, kiemelkedő jelentőségű a kérdés.
A portugál Edite Estrela saját kezdeményezésű, az EP által 2006. január 19-én elfogadott jelentése a lisszaboni stratégia tükrében vizsgálta a nők jogait. A stratégia arra épül, hogy idővel a nők teljes mértékben szerepet vállalhassanak az élet minden területén. A jelentés szerint a kitűzött cél - 2010-re az EU-ban el kellene érni a nők 60, illetve 57 százalékos foglalkoztatását - egyre inkább elérhetetlennek tűnik. Bár 2003-ra már sikerült 55,1 százalékos foglalkoztatottságot elérni, azóta a folyamat lelassult.
Nagy előrelépést jelentett, hogy 2006. március 14-én az EP elfogadta az Európai Bizottság javaslatát a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó uniós intézmény felállításáról (European Institute for Gender Equality). Egy hasonló intézet felállításának ötlete már 1995-ben is felvetődött, az első hivatalos javaslatot pedig a svéd esélyegyenlőségi miniszter tette 1999-ben. Végül az Európai Bizottság 2005. március 8-án, a nemzetközi nőnapon tett javaslatot a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (NKEEI) felállítására.
Az intézet küldetése, hogy európai szinten konferenciákat, kampányokat, üléseket szervezzen az érdekelt felekkel és támogassa ezeket, elősegítve a nemek közötti egyenlőség tudatosítását. Az intézet nyitott az EU-n kívüli országok részvételére is, amennyiben azok elfogadják és alkalmazzák a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós jogszabályokat. Az intézet 15 munkatárssal kezdi meg működését 2007-ben. Költségvetése a 2007-2013 közötti időszakra összesen 52,5 millió euró lesz.
A nőjogok és esélyegyenlőség bizottságának hatáskörébe tartozik |
Nők a politikában
Az Európai Parlamentben jelenleg 30 százalékos a nők aránya, azaz 238 nő ül az EP frakciónak soraiban. A magyar képviselők között ennél magasabb az arány, eléri a 38 százalékot. A legtöbb nő, azaz 19-ből 10 a svéd képviselők között van, a sereghajtók között pedig ott vannak a csehek 21, az olaszok 18 és a lengyelek 13 százalékkal. A ciprusi és a máltai EP képviselők között egyetlen nő sincs.
Az Anna Záborská által jegyzett jelentés arra kéri a képviselőcsoportokat és az EP frakcióit, hogy mozdítsák elő a nők részvételét a közéletben és indítsanak több nőt a választásokon.
Az új osztrák koalíciós (néppárti és szociáldemokrata) kormány megalakításakor az eddiginél jóval erőteljesebben előtérbe kerültek a nők. A nők politikai sikereit tekintve korábban is joggal tekinthettünk példaként Ausztriára, az új kormány összetétele azonban - függetlenül a politikai kritikáktól - ebben a tekintetben csúcsot dönt. Az új kabinet (20 kormánytag, köztük 6 államtitkár) 40 százaléka nő, ami magasabb arányszám, mint a nők képviselete a parlamentben. A női politikusok sikere ellenére az osztrák lapok és a szakértők kiemelik, hogy még sok a tennivaló a nemek egyenlősége tekintetében, különösen ami a jövedelem-hátrányt illeti: a férfi és a női keresetek között még mindig 32,9 százalék a különbség a férfiak javára. Míg a férfiak átlagban havonta több mint kétezer eurót keresnek, a nők csupán 1300 eurót.
Más a mérce |