Nyíregyháza

 

A városi képviselőjelölteknek fontos feladatuk, hogy meggyőzzék a választókat arról is, hogy egyáltalán menjenek el szavazni. Az 1998-as önkormányzati választásokon a nyíregyházi szavazópolgároknak mindössze 38,6%-a vett részt a választáson.

A nyíregyházi képviselő-testületi viták helyett a nyilvánosság többet értesülhetett a helyi Fidesz belső vitáiról. A konfliktus 1999 októberében teljesedett ki, amikor a város fideszes önkormányzati képviselőjét, az egyébként országgyűlési képviselőként is politizáló Helmeczy Lászlót megválasztották a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökévé. Történt ez annak ellenére, hogy a Fidesz Tóth Andrást jelölte a posztra, Helmeczyt viszont a szocialista képviselők is támogatták. Helmeczyt kizárták a Fideszből, aki bíróságon megtámadta kizárását, megnyerte a pert, majd jelezte, nem kíván visszatérni a Fideszbe. Független képviselőként politizált tovább, és Nyíregyháza tíz fideszes képviselőjéből hét követte őt. Így alakították meg a Nyíregyházáért Közéleti Egyesület nevű civil szervezetet, és annak frakcióját. Az országgyűlési választásokon Helmeczy a Centrum Párt jelöltjeként indult, de nem szerzett mandátumot. A mostani választásokra az egész megyében indít jelölteket egy másik Helmeczyhez kötődő civil szervezet, az Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Felemelkedéséért Egyesület.

A másik országos figyelmet keltő helyi ügy a prostitúcióhoz kötődik. Az ország legtöbb településével ellentétben Nyíregyházán kijelölték a türelmi zónát, a várostól fizikailag különálló, de Nyíregyházához tartozó Butykatelepen. 2001 decemberében a butykatelepiek heves tiltakozásba kezdtek: 48 órás ülűsztrájkot folytattak, majd kijelentették, ha a városháza nem vonja vissza a rendeletet, népszavazással kikényszerítik elszakadásukat Nyíregyházától, saját önkormányzatot alakítanak, és akkor nem kell türelmi zóna mellett lakniuk. A város vezetése engedett, májusra visszavonták a rendeletet.

Az Országgyűlésben is többször szóba került Nyíregyháza és Debrecen rivalizálása. A baloldali ellenzék sokszor sérelmezte, hogy a közeli, fideszes vezetésű Debrecen sokkal több állami támogatást kap. A Széchenyi tervből például 1,94 milliárd forint érkezett Debrecenbe, míg Nyíregyháza csak 58 millió forintot kaott. Az Orbán-kormány ezzel szemben többször hangoztatta, hogy egyéb formában komoly kormányzati támogatásokat kapott Nyíregyháza. Például az önkormányzati bérlakások építésére érkeztek százmilliók, és itt hozták létre az uniós agrártámogatások elosztását segítő első regionális SAPARD irodát az országban.

A Debrecen-Nyíregyháza vita a sztrádaépítéssel kapcsolatban teljesedett ki. Az épülő M3-as eredeti nyomvonalát az Orbán-kormány megváltoztatta: az új terv szerint Polgár után Debrecen felé épült volna tovább az autópálya, és csak később érkezett volna Nyíregyházára. Tiltakozásul a város szocialista alpolgármestere, Tukacs István arra kérte a nyíregyháziakat, hogy autójukra tűzött kék szalaggal tiltakozzanak a nyomvonal megváltoztatása ellen, és szóba került egy útlezárásokkal járó autós demonstráció szervezése is. A Medgyessy-kormány azonban ismét megváltoztatta a nyomvonalat, és így a kerülő nem épül meg, hanem az eredeti terv szerint épül majd a sztráda, melynek - mint minden változat szerint - mindkét város felé lesz egyszer elágazása.

Nyíregyháza az elsők között csatlakozott az Orbán-kormány idején lehetővé vált önkormányzati gazdasági rendszerhez, az úgynevezett kincstári rendszerhez. Ennek értelmében a városi intézményeknek nincs külön számlája, hanem egy közös keretből hívhatnak le szükségleteik szerint pénzt. Így nem kell előre szétosztani a városi pénzeket, és az esetleges maradékok egyben maradnak. A rendszer kiépítésére a kormány 20 millió forintot adott a városnak, és már az első félévben 30-35 millió forintot spóroltak vele. Érdekesség, hogy miközben Csabainé az Országgyűlésben kritizálta a kétéves költségvetést, 2000-ben Nyíregyházának is kétéves költségvetése volt. A polgármester szerint a kettő nem vethető össze, mert a városban kisebb összegről döntöttek, és könnyebben ellenőrizhetőek a kiadások.

A közelmúltban több szociális kedvezményről döntött a képviselőtestület. Így például egységesen 400 forinttal csökkentették lakásonként a távfűtésért fizetendő havi díjat, és 5000, kiegészítő családi pótlékkal segített, rossz anyagi helyzetű családban élő iskolás kapott ingyen bérletet a városi buszhálózatra. A városi Fidesz ugyanakkor kifogásolta, hogy késik a közvilágítási rendszer reformja, és a csúszás anyagi veszteséget okozott.

Az elmúlt négy év kiemelt beruházásai közé tartozott 114 önkormányzati lakás felépítése, és egy modern szennyvíztisztító átadása. Utóbbihoz Svájc több mint egymilliárd forinttal járult hozzá. A környezetbarát szennyvíztelepen keletkező biomasszát fűtésre is használják. 2001-ben a belvárosban új konferenciaközpont építését kezdték meg, és bővítették az ipari parkot is, ahol a legfontosabb beruházó az amerikai Flextronics. A tervekkel ellentétben viszont késik a repülőtér fejlesztése, és nincsen kész a Sóstó városrészre tervezett turistaközpont sem.