Palló Gábor

Az előadás természettudomány-történeti: a 20. századi nagy magyar tudósokról szól. Olyanokról, mint Hevesy György, Polányi Mihály, Szent-Györgyi Albert vagy Kármán Tódor, Teller Ede, Neumann János. Nobel-díjasokról és majdnem Nobel-díjasokról. Röviden érinti a tudományos zsenialitás mibenlétét általánosságban is, majd elemzi a híres magyar tudósok sikereinek összetevőit. Azt próbálja végiggondolni, magyarországi születésük hozzájárulhatott-e ahhoz, hogy egyesek külföldön olyan kiváló tudósnak bizonyultak. Egyáltalán: miben állhat egy ilyen hozzájárulás?

I. Bevezetés
A 20. század nagy magyar tudósok hadát adta a világnak. Hogy is áll a helyzet a zseniális magyar tudósok ügyében? Tudománytörténeti gondolkodásra invitálok, egy nem sokak által űzött, de annál érdekesebb szakterületre.

II. A magyar jelenség
Mit jelent a "magyar jelenség" a 20. századi tudománytörténetben? Milyen kritériumok alapján sorolhatunk egy tudóst a "magyar jelenség" körébe?

III. "Magyar jelenség" vagy "zseniális magyar tudósok"?
Mi a különbség a "magyar jelenség" és a "zseniális magyar tudós" megközelítésmódja között? Egyénekhez vagy kollektívákhoz kötődnek a nagy tudományos eredmények?

IV. A magyar tudós-zsenik mint önálló csoport
Hogyan érintkeztek egymással a magyar tudósok külföldön? Miért lehetett jó iskola a magyar kávéházi kultúra?

V. Közös intellektuális vonások
Milyen közös jegyek jellemezték a csoport tagjait? Lehet-e köze a filozófiai hajlamnak vagy a politikai érdeklődésnek a tudományos teljesítményhez?

VI. A siker okai
Milyen nemzetközi és magyarországi tényezők együttese magyarázhatja a tudósok sikerét? Hogyan fordítható itthon előnnyé a nagy tehetségek elvándorlása?

Tovább