Freq Nasty: "Tifelétek nyitottabbak az emberek"

Minden irányzatnak van egy-két olyan figurája, akikre "el kell menni", még akkor is, ha az ember különösebben nincs ráreccsenve a stílusra. A breakbeatben az egyik ilyen feltétlenül Freq Nasty, aki az utóbbi időben többször is zenélt Budapesten. A legnagyobb hajú brékert legutóbb egy negyedórácskára sikerült elkapnunk.

Úgy tudom, a Fidzsi-szigetekről származol. Hogy kerültél Új-Zélandra?

- A szüleim, kivándoroltak, így én már ott nőttem fel.

Hoztál magaddal valamennyit annak a régiónak az autentikus zenei kultúrájából?

- Á, dehogy. Nem volt hol megismerkednem vele, úgyhogy nem is hatott rám.

­Kár. Pedig remek előfeltevéseim voltak e tárgyban. Egyéb zenei hatások viszont nyilván nagy dózisban értek már ott is, mert a rólad szóló irodalomban azt olvastam, tizenévesen egy együttesben muzsikáltál.

- Ja, igazi "shit rock"-ot játszottunk, de ez nem tartott túl sokáig.

Mit hallgattál abban az időben?

De voltaképpen miért döntöttél úgy, hogy elhagyod Új-Zélandot?

- Azért, mert az akkori, szerintem előremutató zenék egyik fővárosa London volt (ez egyébként azóta is így van). Gyakorlatilag New York és London között választhattam, és az utóbbi valami miatt szimpatikusabbnak tűnt.

Zsolti bácsi figyel téged

Az ausztrál szcéna az idő tájt annyira lájtos volt, hogy eszedbe sem jutott oda menni?

- Hát, úgy valahogy. A londonival mindenesetre össze sem lehetett hasonlítani.

Csak azért kérdeztem, mert manapság sok dj áradozik, hogy mennyire remek ott játszani.

- Persze, nagyon sokat változtak a dolgok. Én is gyakran turnézom ott, szeretem az ausztrál bulikat.

Egyszer megnéztem a kiadód, a Skint honlapját, és négy hónapot átböngészve Budapesten kívül egyetlen más kelet-európai fellépőhelyszínt sem leltem. Nálunk viszont csak az előző nyáron itt volt a breakbeat szinte minden nagyágyúja: Adam Freeland, B.L.I.M., Chris Carter, Elite Force, Krafty Kuts, Paul Arnold, Rennie Pilgrem, Tayo... no meg jómagad. Úgy tűnik, hogy a térségben ebből a szempontból Budapest amolyan központ.

Hányszor is voltál már itt korábban?

- Azt hiszem, háromszor. A városból sajnos nem sokat láttam, mert mint sejthető, egy-két napnál többet ritkán töltök egy helyszínen. De a bulikban amolyan sűrített mintát, szűk keresztmetszetet kapok a helyi viszonyokról, és itt elég jók a benyomásaim, mind a közönséget, mind a szervezőket illetően. Alapvetően mindenki korrekt, általában bejön a hely.

Muszáj kiabálnom, valaki hangosan zenél

Gondolom, azért van különbség, mondjuk Angliához képest.

Köszönjük, bár ez a körülmény számunkra nem mindig szembetűnő. Mi a véleményed a helyi Chi Recordingsről?

Amikor zenét készítesz, használsz szemplert?

- Nem. Hangminták helyett jobb szeretek mindent magam csinálni.

Térjünk át a legutóbbi albumodra. Miért olyan sok a reggae-ska elem a Bring Me The Head Of Freq Nastyn?

- Gondolom, kicsit fura ezt hallani, de nincsen különleges oka. Egyszerűen valami újat akartam előtérbe tolni, olyat, amivel eddig kevesebbet foglalkoztam. Szeretem a reggae-t, ráadásul könnyen passzintható a breakbeathez, ennyi.

A fidzsiek nem túl magas emberek

Mondjuk elég kevés stílus van, amiről ez nem mondható el... Merre megy ma a breakbeat szerinted?

És ha általában az elektronikus zenéről beszélünk: egyetértesz azzal, hogy már túljutott a csúcson?

- Én nem így látom, de elképzelhető. Tán egyes stílusokra igaz lehet, fogalmam sincs.

Galambos Péter