Santos Beach Club a sziklák között

Bemutatónk a Santos Beach Clubról szól, az elhagyatott, de gyönyörű Rab szigeti Pudaricán, egy partyval az ismert horvát house-dj-vel, Mestermix Ivánnal.

fotó: Zubor Tamás

Valahogy éppen pénteken délután bírjuk meglelni Pudaricát, s benne a Santost, mely így napközben visszhangzik az ürességtől. Furcsa, hogy senki nem menekül az árnyas-párnás részekre; a strandon csak néhány négyzetméternyi árnyék található, az is a barlangbejárathoz hasonló sziklakiszögellések alatt.

Eltespedünk tehát a kövek és ultraibolya-sugárzások elől rejtőzve, kérünk egy dupla lime-os limót, majd elkezdjük igazán nagy királyoknak érezni magunkat. Hogy ez teljes legyen, az asztalon találunk egy szórólapot, mely bizonyos dj Ivan Mastermix aznap esti Santos-fellépését hirdeti. A pultnál kérdezősködünk, ki ez, mi ez, mit játszik. "House, famous hrvatska dj" - halljuk a választ. Később kiderül, hogy más nevesebb horvát house-osok is tiszteletüket teszik a Santosban olykor, úgymint Paolo, Barbato és Reno.

Szóval, hójz - nem lehet, hogy ezt kihagyjuk. Új hely, horvát tengerparton, nyárközép és egy ismert horvát déjé adja a háuzzenét. Visszatérünk a városba, hogy buliruhát húzzunk - egy kis szünetet hagyunk, aztán újra itt vagyunk.

De úgy látszik, korán érkezünk, mert egyelőre többgyermekes családok hetvenkednek a medence körül, finomkodó négynegyedekre. A szülők a pancsolóban ficánkoló csemetéket kamerázzák, amíg föl nem lövik nekik a pizsamát. Lassan eltűnnek, velük a délutáni dj-k és pultosok is. Az érkező esti műszak berak egy cédét, pépes vocalhouse-okkal; csak remélni tudjuk, hogy nem Ivan szettjéhez illeszkedően.

A közönség lassan szállingózik, este tizenegykor még mindig szinte senki sincs (ami közép-európai jelenség lehet; nem győzik kárhoztatni a magyar szervezők, mondván, így nem lehet klubéletet alakítani). Beleértve Mastermixet is, akit továbbra is ugyanaz a lemez próbál helyettesíteni. Emberünk nem sokkal éjjel egy előtt érkezik, addig már nem is tudjuk megszámolni, hányszor ment körbe a lemez. Ekkor már félház fölött üzemel a Santos, de rajtunk kívül senki sem tűnik nyugtalannak a sztárvendég késése miatt.

De aztán Mastermix beáll a pult mögé, körülötte népes sleppje, mely egyáltalán nem balkánibb hatású, mint egy-egy hazai sztár-dj-é. Sőt, aránylag konszolidáltak az arcok, akik ha az ember lábára lépnek, bocsánatot kérnek. Közben teljesen megtelik a hely, nem utolsó-, hanem elsősorban gyönyörű nőkkel - a felhozatal a hazait veregeti (és állítólag férfiban is, ahogy azt avatott hölgykísérőnk megjegyzi).

Mastermix közben a legkönnyedebb arcát mutatja, de mint megtudjuk, nem is nagyon van neki súlyosabb. Jól keveri, ha nem is mesterien, ahogy a nevéből következtethetnénk, de nem bír énekhangmentes számot föltenni. Dallamok, vocalhouse, csak egy-egy súlyosabb basszusú darab, mikor kikerül a sávok közül a pihi-puhi. A telihold fénye a szomszédos Dolint is bevilágítja, a helyszín, az atmoszféra képes útikönyvekbe való.

Az ezernyi csillag alatt alszunk el aztán, a tengerparton, ahol sirályok próbálnak kikezdeni velünk. Arra ébredünk, hogy a Santost éppen locsolják a buli után, fölöttünk tollaslabdázó gyerekek visítanak, a Nap pedig már pirospontokat éget a takaró alól kilogó arcunkra.

Zubor Tamás