Érkezésünkkor például Crimzon állt a pultban, feszült figyelemmel vizslatva a lemezjátszókat. Ez annál is könnyebb volt számára, mivel a tánctéren nyomban tériszonyunk támadt, akár Vanek úrnak a Méditerranée szálló fejedelmi lakosztályában. Kevéssel este tíz után ugyanis, a budapesti közönség rossz szokásának megfelelően, egy lélek sem tartózkodott a teremben.
A Motorbárban már jobb volt a helyzet, bár itt kisvártatva valamely helyi illetékes érthetetlen húzással betett egy LTJ Bukem-lemezt a lejátszóba, ami remek muzsika, de a Crimzon-féle bakelitekről beszűrődő hangokkal keveredve határozottan romlott az élvezeti értéke, ráadásul a beszélgetést is megnehezítette.
Vissza is tértünk a parkettre, ahol hamarosan Kevin látott munkához, mintegy megnyitva a 2004-2005-ös, fedettpályás futuredisco-szezont. Idény eleji formáról nem volt szó, sőt, akinek messze volt nyáron a Mokka Cuka, vagyis lemaradt kissé, az rengeteg új zenével találkozott.
Naga sem adta alább, dobálta az üdítően meghatározhatatlan stílusú számokat, ahogy szokta. Ahogy közeledett Peru fellépésének ideje, mintha kiegyenesítette volna az ütemeket, de megesküdni nem mernénk rá, mert ekkor már jártunk az összes bárpultnál, és nem csak beszélgetni.
Peru fellépésével pedig kiegyenesedett a hajunk szála is. A villódzó lámpafolyamban rövid időn belül akkora csujjogatás kezdődött, hogy azt hittük valamelyik kiváló fiúzenekar oszlopos tagjával van dolgunk szegény Bobby Peru helyett. Persze nem annyira a külcsínynek, mint inkább a teljesen új zenéknek szólt a szinte szakadatlan üvöltés.
A tánctér szépen benépesedett, a Motorbár szinte kiürült, mi meg elég gyors ütemben elkezdtünk leizzadni. Emiatt egyre sűrűbben kellett megjelennünk a bárpultnál "beszélgetni" és egyre inkább csak azon gondolkodtunk, hogy-hogy nem sztár-dj még ez a fiú decens kis szemüvegével?
Négy órától Naga is felmerészkedett a pult mögé és néha bele-belekapott a lemeztáskába. Mindenki fel volt rá készülve, hogy ne-adj-isten ketten is pakolgatnak majd, mivel Peru nem úgy tűnt, hogy abba fogja hagyni, de talán észre sem vette a Chi kiválóságát. Több mint fél órás toporgás után aztán Naga mégis helyzetbe hozta magát, de még mielőtt megint a parketthoz szögezett volna valami hajnali ébresztővel, futva távoztunk a helyszínről.
Galambos-Greksa
Ablak-a-Dubra Special, A38, Chi Recordings, 2004. október 1.
Crimzon, Kevin aka Fine Cut Bodies, Paul Woolford aka Bobby Peru, Naga