Pszichedelikus lemezcsokor

Ezúttal a Cosmophiliától psy-progpsy-vonalon kaptunk zenei beöntést, de találtunk a csomagban chill- és electropunk-lemezt is.

Torakka: Far Out Express - Thirteen Records

A finnek egyszer már északias elzártságukban önmagában fejlődő, független irányzatot főztek ki maguknak, mégpedig a bugyborékolós forestet, az elborult erdei manók hangjait vadorzó négynegyedekkel kotyogtató psytrance-t. A Torakka nevű finn liveact Tommi Kaatranens szólóprojektje, melynek első cédéje tavaly novemberben jelent meg.

A kilencszámos, hetvenegy perces anyag teljes kiélvezésére totális figyelemre van szükség, bár tény, hogy a trackek mindenhol működnek, buli előtt, után, közben, vezetésnél, sétálásnál, készülődésnél, felkelés után, gondolkodásnál, reményvesztésnél és -megtalálásnál...

Zenéje egyszerre epikus, dallamosan trance-es, tüdődobogtató dobokkal, veszett basszusokkal és felbugyogó, "forestes" hangokkal, sőt helyenként igazi vokállal bolondítva. Ahogy elkezdődik, még minden sima, folyik a zene, szépen halad, erős és lüktető, hamar rákapcsolódik az ember.

Valahol a közepénél aztán lassan rájövünk, nincsen itt semmi nyugodt energia, súlyos borulás van inkább, káoszba fordul lassan a hangzat, egyre többet gondolkodik az ember, vajon nőhet-e olyan erdő, ahonnan ez kibuggyanhat? A kérdés becsapós, a Far Out Express pedig nehezen feledhető - remekmű.

psyshop.com

Dance'n'dust Records: Dusty Nation Part 2

Már többször hallottuk, hogy 2004 nagy felfedezettje Freq. Van is benne valami, hiszen egy tavaly év eleji válogatáson hirtelen egy olyan (profin) tökéletes számmal állt elő, amire méltán lehetett mondani, hogy igazi "Pallasz Athéné-s" indítás: előttünk állt egy lehengerlő tudású előadó, hirtelen teljes fegyverzetben. Aztán tavaly szinte számolatlanul jöttek a válogatáscédék, melyen Freq-számok voltak, ez is egy közülük. Ezen az indítót adja az új-zélandi-ausztrál srác, mely megint profi darab, élvezhető is, és csak kicsit unalmas, ahogy szopogatja a "reggeli progpsy" szilánkos csontját.

A MOS Zugstufe című számát Ticon-remixben hallhatjuk itt, és bár nem ismerjük az eredetit, arra tippelünk, a svéd kövület csak elronthatta az energikus németek trackjét. A Remote Access új formáció, a cédén harmadik Shitty Blues című felvétele ehhez képest alig hozza lázba az embert (a Ticon Kozmikus Bowlingja szintúgy). Az ötödik számot aztán szerencsére az innovatív, dobokban (itt is) kiemelkedő Etnoscope jegyzi, így mielőtt elaludnánk, van mire felkapni a fejünket.

A Sonnenvakuum Lanjánál aztán megint fenyeget a bóbiskolás veszélye, de szerencsére hamar felveri az embert a fiatal Threshold Productions Vörös Tere. Aztán a Sensient Tribalistic Society-féle remixéből is energia árad, s nem afféle jóllakott pszichedélia. Az Itaitaiko The Only Choice-a pompás lezárás, még ha fáradt is kicsit, de hát a zárószámok már csak ilyenek. Az izraeli Asherun válogatásával igazából nincsen komoly baj, minőségi darab, de kettőnél többször nehéz meghallgatni.

Zubor Tamás