Még mi mással foglalatoskodsz manapság?
- Szeretném már végre befejezni a weboldalam, www.leeburridge.com-ot. Tudom, hogy egy ideje halogatom, de úgy néz ki, hamarosan beindul. Elég egyszerű lesz, de remélem, föl tudok majd rakni néhány ingyenesen letölthető tracket, sok-sok fényképet a 365-ről és valamiféle naplót arról, mi is történt velem, amíg turnéztam. Megpróbálom azért inkább viccesre venni a figurát, mint komolyra. Egy mixcédét is készítek éppen, mely Sander Kleinenbergével együtt jelenik meg, egy duplakiadványon.
Előre megtervezed a szettjeidet?
- Nem, soha. És csak nagyon ritkán ismétlem meg ugyanazt a keverést. Egyszer-egyszer azonban, ha sikerül egy igazán ütőset összehozni, talán még egyszer eljátszom. Sosem tudom, mit fogok játszani, hol fogom elkezdeni, hol fogom befejezni. Szerintem máskülönben beleunnék az egészbe.
Hagyod, hogy az előtted játszó dj vezessen?
- Tudnod kell, mit játszik az előtted lévő. Nem lehet csak úgy felmenni a pultba és megkezdeni a szettet egy hosszú, álomszerű intróval: "Itt vagyok, én vagyok az, ego..." Én inkább hagyom, hogy magával ragadjon az előző dj játéka, és megpróbálom megtartani az este ívét. Imádok táncolni is, és ha mondjuk két dj között lenne egy éles váltás, mindent elölről kellene kezdeni, és lehet, hogy te mint táncoló nem kerülnél többet abba az állapotba, amiben voltál. Tehát megpróbálok beilleszkedni oda, ahol éppen tart a dolog.
Hogyan írsz zenét - pécén vagy stúdióban?
- Oh, egyedül nem igazán boldogulok a zenekészítéssel, mivel ritka lassú vagyok, de az ötleteimet a Macemen próbálom összerakni, majd dolgozgatok egy kicsit rajtuk a stúdióban is, amikor időm engedi. Mivel rengeteget utazom, számtalan zeném még a számítógépen van, de úgy tervezem, hogy mindez idén megváltozik a 365-nek köszönhetően.
Régebben a bakelitek védelmezőjeként váltál híressé, mostanság azonban egyre nagyobb teret hódít a cédé. Használsz cédéket az élőfellépéseid során? Vagy még mindig a bakelit elkötelezett híve vagy?
- Imádom a bakelitet, de játszom cédéről is, mert néha hónapokig nem kapható meg egy zene más formátumban. Húsz éve dj-skedem, így igen, bakelitfüggő vagyok.
Régóta híres vagy arról, hogy állandóan kicsattansz az energiától, és valóságos bombaként robbansz a dj-pultban. Honnan szerzed azt a töménytelen energiát, amivel irányításod alá vonod az egész táncparkettet?
- Szex, drog és rock'n'roll! Hehe. De csupán arról van szó, hogy imádom azt a zenét, amit játszom. Tényleg nem tudok nyugodtan állni, amikor elkap a groove.
Mégis, akad néha rossz napod? Mit teszel annak érdekében, hogy elfeledd az összes problémád és leadj egy iszonyat húzós szettet a kiéhezett közönségnek?
- Akadnak sivár napok, de ezeket sem nevezném rossznak. Hogy is lehetne egy olyan szerencsés fickónak rossz napja, aki bejárja a világot és időről időre kiváló arcoknak játszik? Nem igazán gondolok a problémáimra. De ha véletlenül becsúszik egy (például egy eltörölt járat), mindig van más megoldás.
Mi volt a leghihetetlenebb dolog, amivel egy partyn találkoztál?
- Talán az, amikor tavaly valaki olyannyira kiütötte magát egy bulin, hogy a klub galériájáról egyenesen a lemezjátszókra zuhant, szanaszét törve az éppen forgó lemezt, majd egyszerűen bocsánatot kért, visszarakta a bakelitből megmaradt darabot, és továbbsétált.
Szinte minden nálunk megforduló brit dj szerint Magyarország egy különleges partyhelyszín. Mennyiben más szerinted, mint Nyugat-Európa vagy Amerika?
- Az emberek imádnak megőrülni, és egész éjjel őrültek maradnak... Ez óriási erőt ad. Meg aztán sokkal több lány jár a magyar klubokba. Az amerikai és nyugat-európai klubokban sokkal több a férfi, és úgy érzem, néhány lány kissé megilletődik attól, hogy egyszerre ötven pasi akarja felszedni az éjszaka során, és inkább hazamennek, akkor aztán ott marad az ember egy egész tánctérnyi sasoló hapsival.
Hogyan töltesz el egy napot, amikor nincs fellépésed vagy más dolgod? Amúgy egyébként hol is laksz, amikor nem Ibizán garázdálkodsz?
- Meztelenül szoktam flangálni. Nos, most, hogy elárultam a titkomat, már nem mondhatom el, hol lakom, mert tudom, hogy odajönnél és meglesnél. Csak annyit mondhatok, hogy Londonban élek, de most nem, mert jelenleg Ibizán bujdokolok - meztelenül!
Milyennek képzeled el magad tizenöt év múlva?
- Attól függ, hogy elkap-e addig a rendőrség!
(x)