Gyilok-trance a világbékéért

Nemrég végre megjelent a vitathatatlanul legismertebb és legsikeresebb magyar psytrance-formáció, a Para Halu első albuma. A dán Parvati Records gondozásában megjelent The World of Peace című anyag éppen olyan, amilyet a pécsi srácoktól vártunk: mélységes, sújtó, hátborzongató és veszedelmes.

A Para Halu meglehetősen fiatal formáció - két tagja, Homen és Pondesz 2002-ben találkozott először. Azóta viszont példátlan ismertségre tettek szert a hazai, de ami még fontosabb, a nemzetközi psy-szcénában. Titkukat nehéz lenne megfejteni, legfeljebb találgatni lehet. Mindenesetre láttunk mi már villamosmegállóra gyermeki rajongással, filctollal firkált "I Love Para Halu" feliratot, az "I Love Infected Mushroom" mellett.

Amikor kezdték, akkoriban bontakozott egy minden korábbinál pszichedelikusabb és gyorsabb psy-irány. A stíluskeresztségben ez megkapta a neofullon nevet, de a srácok egy ötletes, de egyáltalán nem tudatos "marketingfogással" megalkották és akarva-akaratlanul elterjesztették szerte a világban a killerpsy megjelölést saját és az ahhoz hasonló zenékre.

Ezzel párhuzamosan terjedt el nagyjából ugyanerre a darkpsy skatulya, ami hasonlóan a killer jelzőhöz, meglehetős ellentmondásba keveri az így jelölt zenét annak gyökereivel. Ugyanis nyilván minden psy-zene a goából, goatrance-ből sarjadt, melynek azonban legfőbb kategóriái éppenhogy a fényes reggelek, a megváltó, égbe-emelő, tánctér-egybeforrasztó boldogságos zenefutamok, a Peace-Love-Unity-Respect (PLUR) jegyében - amire az öregecske partyarcok persze cinikusan legyintenek.

Ehhez képest a Para Halu és a hasonszőrű előadók (csak néhány az ismertebbek közül, a tempót, a zene keménységét és a lélekcincáló hatáskeltést nézve: a nemrég tulajdonképp feloszlott, ám zseniális orosz Parasense, a finn Mandalavandalz, a német Xenomorph, illetve a psy-szakáll, vagyis Goa Gil) a sötét éjszakákat széjjelszaggató parákra írják zenéiket. Akadnak persze, akik a sötét erők hatalmát komolyan veszik, tehát bármennyire is abszurd, sőt nonszensz, akadnak sátánista goások is - mondhatnánk, természetesen leginkább valahol Amerikában.

A legtöbb killerpsy-os (vagy neofullonos vagy darkpsy-os) persze "sima goásnak" számít, mely kategóriáról tudjuk, hogy ma már legfeljebb szubkultúrát jelent, nem pedig egy jól-rosszul körülírható zenét - manapság ugyanis számos goapartyn például egyszerűen house-nak nevezhető ütemek ábrándítják ki a pszichészaggatásra vágyó goásokat. Utóbbi jelenség a progresszív-psy ellaposodására vezethető vissza, s talán ezt a house-os lapulást "hivatott" ellensúlyozni kőkemény újfullon.