Nekik térkép e táj - az új Neo-albumon

Megjelent a Neo új albuma, a Maps for a Voyage, amelyik már negyedik a sorban. A jó pár MTV-n is futó klipet gyártó és a Kontroll című kultfilm zenéjét szerző formációból már két éve kiszállt Moldvai Márk. Ezért Milkovics Mátyás új társakkal, Hodosi Enikővel és Kőváry Péterrel látott az új lemez munkáihoz.

A Neo 1998 őszén vált ismert elektropop-formációvá, bár Moldvai Márk és Milkovics Mátyás már az évtized közepén elkezdte építeni Neoworld nevű stúdióját. A srácok a populáris elektronikus műfajt akarták helyére tenni Magyarországon, éppen akkor, mikor Nyugat-Európában virágkorát élte.

Első kislemezükkel telibe találtak, a Rózsaszín Párduc témáját bekajolta a kritika és a közönség is. A Besenyő Brass ("a fúvósok, akik nagyon szívósok") közreműködésével készített The Pink Panther Theme nemcsak Magyarországon tette egycsapásra ismerté a duót, de a világ több mint húsz országában megjelent a lemez.

Az angol maxikiadásra például a Depeche Mode-dal, a Cure-ral és Suzanne Vegával is együtt dolgozó Steve Lyon is készített remixet. Ennek egy japán válogatáson a Massive Attack, a Frestylers és a Chemical Brothers számai közé sikerült bekerülnie. (Érdekes, hogy ekkortájt a rosszmájúak egy színvonalas Chemical-koppintásnak tartották a duó zenéjét.) Hasonló sikert aratott a '99-es második kislemez, a szintén filmes témát földolgozó Persuaders (magyar címén: Minden lében két kanál). Ennek klipjét is vetítette az MTV és a német Viva.

1999 aztán az első album éve is lett. Ahogy az Eklektogram cím is jelzi, az album különféle stíluskereszteződések szövevénye, de mindvégéig elektronikus és túlnyomórészt populáris is. Találhatók rajta instrumentális és vokális darabok is, utóbbiakban a Heaven Street Sevenből is ismert Szűcs Krisztián működött közre. A lemez pozitív kritikákat kapott, sőt egyéb más díjjelölések mellett a zenekar a Wanted Magazin szakmai szavazásán az év felfedezettje lett.

Ekkoriban elterjedt róluk az is, hogy ők írták a Mátrix zenéjét, amiből persze semmi sem volt igaz, de mindenképpen dobott az ismertségükön. A városi legenda elterjedését bizonyára a szerencsés, ha nem épp tudatos névválasztás (a Mátrix főfiguráját Neónak hívják) segítette.

A srácok mégsem pihentek a babérokon, és már 2000-ben kijöttek a Neo történetének eddigi talán legsikeresebb számával, az Aiiaiiyo cíművel. Ezt a dalt a kereskedelmi rádiók is igen sűrűn játszották, és klipje is sikert aratott itthon és külföldön egyaránt.

A dicsőséget 2000-ben és 2001-ben telt házas koncerteken, fesztiválfellépéseken aratták le. 2002-ben második albumukat kezdték készíteni saját stúdiójukban. Az új projektben már szerzőtársként vett részt az énekes Szűcs Krisztián, így nem meglepő, hogy javarészt vokális trackek szerepelnek a lemezen.

A Lo-Tech Man, High-Tech World-ön átüt Szűcs szövegeinek borongós hangulata, a számok mégis energikusak, bár nehezebben emészthetőek a korábbi felvételeknél. A kiadvány Magyarországon addig egyedülálló lehetőséget, egy angol menedzsmentajánlatot is szült a zenekarnak.

A 2003-as turnéra Szűcs Krisztián mellett Ábrahám Zsolt gitáros és Jékely Dániel dobos is csatlakozott. Az országjárás után azonban befejeződött az áldásos együttműködés Szűccsel. Egy akkori interjúban ezt azzal magyarázták, hogy Krisztián egy új Heaven Street Seven-albumon dolgozik, és nem tud kettészakadni, a közös történetet pedig harag nélkül zárták le.

Még ugyanebben az évben Antal Nimród később kultfilmmé vált, Kontroll című alkotásához kreáltak zenét. Ebben a munkában még részt vett Moldvai Márk, de a vokális számokban már Hodosi Enikő és Kőváry Péter is közreműködött. Az ebből a melóból a 2005-re kikerekedett Controll című kiadványt tekinthetjük a formáció harmadik soralbumának.

Közben 2004 elején szétvált a Neót alkotó duó, mert Moldvai egyéb produceri munkáit hajtotta szívesebben a továbbiakban. Milkovics Mátyás viszont nem adta föl, véglegesítette a zenekarban Hodosit és Kőváryt, sőt a 2005-ös koncertekre session-zenészként Szőcs Gergő "elektrodobos" is csatlakozott az új felálláshoz.