Az 1981-ben indult Ministry, igazi jó értelemben vett elmebeteg csapat. Egyes hírek szerint a Last Sucker albumuk lesz az utolsó, de többen úgy vélik, hogy a politizáló zenekar addig biztos nem nyugszik, amíg "szeretett" céltáblájuk, George W. Bush hatalmon van.
Immáron a harmadik albumot szentelik neki, hiszen a Last Suckert is személyesen az elnöknek dedikálták. (Sőt, külön videospotokat is gyártottak az albumhoz, melyet többek között fejfájás ellen ajánlják.)
Ha ez nem lenne elég, az új albummal szinte egyszerre megjelentették a Rio Grande Dub-ot, mely az előző, az egyik legkeményebbnek tartott Ministry-album remixeit tartalmazza. Az eredeti Rio Grande Blood számaival jártak tavaly a Sziget Nagyszínpadán, ráadásul minden idők legerősebbnek tartott zenekari felállásával Tommy Victor (Prong), Paul Raven (ex-Prong), Burton (C. Bell, Fear Factory), valamint Joey Jordison (Slipknot).
A félreértések elkerülése végett, a megjelent mixalbum nem egy dublemez. Nincsenek rajta elszállós, laza témák, és a csapat sem dolgozta át számait a kettő-kettő-lüktetésre. Ha külön albumként lát napvilágot, maximum azt mondhatnánk, hogy kicsit elektrósabb lett a lemez.
S ez ráadásul nem is áll messze a csapattól. Az 1987-es Land of Rape and Honey kifejezetten digitális-technós lemez, persze effektes énekkel, samplerrel és torzított gitárokkal.
A Rio Grande Dub összes dala egyből összeegyeztethető az "eredeti" lemez trackjeivel. Minden szám legkarizmatikusabb hangjai sávonként kiragadva és újra egymás mellé állítva alkotnak új számot. Néha pszichedelikus női ének alá kúszik be Uncle Al parancsoló, torzított hangja. A fő ütemek megmaradtak, de néhol kissé törtebben jelennek meg újra. Kuttyogó szintik töltik föl az egyébként sem üres zenei teret. Flanger-effektek húznak el egyik fülünktől a másikig.
Rio Grande Blood - Lies, Lies, Lies