A Bloomsday eredetileg ír, mára nemzetközivé vált évente megtartott ünnep, amely azt bizonyítja, Írországnak a koboldokon, Szent Patrickon és a Guinessen kívül van még egy fontos kulturális export-cikke: ez pedig James Joyce, aki legnagyobb-és-legolvashatatlanabb könyv kategóriában erős versenyzőt indított: az Ulysessfelforgatta az egész huszadik századi irodalmat, de kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy elolvasták. (Hála a filmrendezők merészségének, van lehetőségünk mozgóképes formában magunkévá tenni az élményt: egy 1967-es és egy frissebb, 2003-as alkotást is kereshetünk a tékákban.)
James Joyce személyesen, saját kezűleg készített ceruzarajza hőséről és Stephen Rea, Bloom megszemélyesítője |
A Joyce-rajongók (és van ilyenek számosan!) minden évben június 16-án tartják Bloomsday ünnepét, azon a napon, amelyen a regény cselekménye játszódik 1904-ben. Egy igazi dublini Bloomsday alkalmával végigjárják azokat a helyszíneket, amelyeket a regény főhőse, Leopold Bloom érintett híres útja során a városban. Nálunk a fővárosban és Szombathelyen emlékeznek meg az íróról: a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalmi traktátusa Fellegi Ádám és Takács Ferenc irodalmi párbeszédére épül, amely az Ulysses zenei hivatkozásaival egészül ki. Az este folyamán Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter, Békés Pál is megosztják gondolataikat Joyce világhírű művéről a hallgatósággal. Szombathely a magyarországi Joyce-kultusz fellegvára, hiszen Leopold Bloom édesapja, Virág Rudolf (ne feledjük, egy képzeletbeli személy rokonai is fiktívek) ugyanis Szombathelyről kivándorolt magyar zsidó. A városban idén sem marad el az ünneplés: a szombati rendezvények egyik fő helyszíne a Blum-ház, amely valóban egy Blum nevű család tulajdonában volt. Koncertek, kiállítások, performansz és real time élő kapcsolat Dublinnal.