Drogos filmek

VETÍTÉS

Félelem és reszketés Las Vegasban, Trainspotting - ki mondja meg, ezek végső soron a prevenció eszközei vagy ellenkezőleg, inkább kábszer-kultfilmek? Van, akit semmi nem rettent a drogtól jobban, mint a Dealer injekcióstűs-jelenetei vagy a Rekviem egy álomért elfeketült vénája; van, aki cinkosan nézi a kábítószeres szubkultúra mindennapjait, ülünk a konyhában koszos tréningben, felugrunk a haverhoz, mije van stb; és megint vannak mások, akik a küzdelmes - és végül mindig lehetetlenné váló - lázadás metaforájává nagyítják e filmeket, és egy sört gurítanak le rá, vagy legfeljebb sodornak egy spanglit.

A Candy előzetese - nézz bele!

A drogos filmek hónapját szervező Örökmozgó mozi az első esetben reménykedik: "ha a kábítószerről van szó, minden film fontos" - mondja a filmintézet. "A film is eszközül szolgálhat a drog elleni harcban." A didaktikus céltól eltekintve is érdekes filmek kerülnek elő a vetítés-sorozatban. Kezdjük rögtön a július 10-i Candy-vel, amely premier előtt kerül az Örökmozgó vásznára. A friss ausztrál film egy szép szerelmes történetet mutat be, afféle Rómeó és Júliá-t, amelyben az ifjú Rómeó nemcsak a szerelem, hanem a heroin élményét is megismerteti Júliával, innentől kezdve persze a lejtőn nincs megállás, nem is részleteznénk, van itt lopás, prostitúció, családi konfliktus, terhesség, minden.

Rekviem egy álomért

A másfél hónapig tartó sorozatban olyan filmeket láthatunk még, mint a Trainspotting (aug. 23.) vagy a Rekviem egy álomért (aug. 5.), a Betépve Pénelopé Cruzzal (júl. 26.), Bertolucci Luná-ja (júl. 21.) a Mi gyerekek, az állatkerti pályaudvarról című német film (aug 6.), sőt valamilyen érdekes koncepció nyomán még a Róma, nyílt város is bekerült a programba, amelyben drogozni ugyan nem drogoznak, de nagyon jó film, Anna Magnani előtt még Fellini is fejet hajtott. Kis összefoglaló a tervezéshez.