Nat King Cole, Keith Jarrett, Miles Davis, Sarah Vaughn, Edith Piaf, Yves Montand, Stan Getz, Ella Fitzgerald, Frank Sinatra, Diana Krall, Eva Cassidy - csak néhány név, akik énekelték vagy játszották az Autumn Leaves című klasszikust, amely a szomorkás szerelmes dzsessz sztenderdek közül talán az egyik legismertebb. Mellbevágó felfedezés, hogy ezt az örökzöldet is egy magyar zeneszerző tette le az asztalra (ahogy magyar a szintén klasszikus Gloomy Sunday vagy a Scorpions White Dove című száma, hogy egy kicsit kitekintsünk más stílusok felé is).
Kozma József, vagy Josepf Kozma a budapesti Operaházból került ösztöndíjjal Berlinbe, ahol a szorgos munka helyett Brecht társulatánál keresett inspirációt, itt dolgozott együtt a "song" műfajának kitalálójával, Kurt Weill-lel is. 1933-ban úgy döntött, Párizsba emigrál, így ismerte meg Jean Renoirt és Marcel Carnet-t, a kor legnagyobb francia fimrendezőit. Ő írta meg Renoir Állat az emberben című filmjébe a "sínek szimfóniájá"-t, és ő szerezte a nagy Jean Gabin-klasszikus A nagy ábránd zenéjét is. 1951-ben Cannes-ban megkapta a legjobb filmzene díját. Les feuilles mortes című sanzonját (Hulló falevelek) Yves Montand tette híressé, amikor 1946-ban a elénekelte a Les Portes de la Nuit című filmben; egy évvel később már megszületett az angol szöveg is, és a szám elindult hódító útjára.
Ezt mind kiderül a magyar származású zeneszerzőnek szentelt fotókiállításon a Spinoza Házban, amelynek különlegessége, hogy most először látható Kozma József életéről tárlat Magyarországon. A fotókiállításhoz vetítések és sanzonest is kapcsolódik: szeptember 2-án, kedden hétkor láthatjuk A nagy ábránd-ot, 11-én, következő csütörtökön pedig a szerző sanzonjaiból összeállított csokrot hallhatunk. A dalok a nagy érdeklődésre való tekintettel kétszer is elhangoznak azon az estén, a hét órakor kezdődő előadásra ugyanis már most elfogytak a jegyek.