Budapesti fellépésük egyben lemezbemutató is lesz: a Faithless legújabb lemeze, a No Roots június 7-én jelenik meg világszerte. A háromtagúvá apadt együttes - Jamie Catto énekes-dalszerző kiugrott a Faithlessből - nem először jár Magyarországon, a Szigeten adott 1999-es, valamint 2001-es koncertjüket a fesztivál történetének legjobbjaként szokták emlegetni.
Ennek oka talán abban is rejlik, hogy a Faithless igazi fesztiválzenekar: a himnikus house-slágereket (Insomnia, Salva Mea, We Come One), ugyanolyan biztos kézzel és eredetiséggel játsszák, mint a reggae-ből, soulból, ambientből és világzenéből összegyúrt számaikat, eklektikusságuk és sokoldalúságuk ellenére minden dalukban felismerhető az a bizonyos hangzás, amely csak a Faithlessre jellemző.
Koncertjeik kapcsán sokan beszélnek spirituális megújulásról, de legalábbis a gerincoszlopon fel-le rohangászó hidegrázásról, ami nem pusztán a vallási áhítattal átszőtt zenéjüknek, hanem színpadi szereplésüknek is köszönhető.
Frontemberük, Maxi Jazz rendszerint mintha nem is színpadon, hanem egy lazább felfogású mise keretében ömlesztené a hallgatóságra a szellemi és mentális táplálékot, szikár kiállásáról egyeseknek túlhajszolt, kábítószerfüggő énekes, másoknak önkínzó aszkéta jut eszébe. Annyi biztos, hogy Maxi Jazz aurája általában még az utolsó sorokban is érzékelhető.
A Faithless másik csodabogara Sister Bliss, a keménykezű főnéniként irányító szintetizátorina, aki dj-ként talán még ismertebb. A harmadik tag - Rollo Armstrong - rendszerint kerüli a nyilvánosságot, legtöbbször még a koncerteken sem mutatja meg magát, bár valójában ő a Faithless agya, hiszen a számokat szinte kivétel nélkül ő írja.
Látható tehát, hogy a Faithless tagjai önállóan is minimum érdekes emberek, akiket inkább személyiségük, semmint felvett allűrjeik tesznek képessé arra, hogy emberek ezreit mozgassák egyszerre. Koncertjük - ezt így látatlanban, a fellépés előtt jó két hónappal ki merjük jelenteni - minden bizonnyal méltó zárása lesz az idei Sziget Fesztiválnak.