Rockportrék

Bozi Tibor neve nem túl széles körben ismert hazánkban, pedig a nemzetközi porondon mint a legnagyobb popsztárok fotósát, sőt sztárfotósát tartják számon. Munkáit rendszeresen közli a Rolling Stone, a Newsweek vagy éppen a Vogue, most mégis kortárs környezetben, az Ateliers Pro Arts/A.P.A. Galériában tekinthetőek meg fényképei.

Rockportrék című kiállítása kapcsán rögtön az a kérdés vetődik fel a pesti kultúrember fejében, hogy mit keres egy sztárfotós egy hagyományos kiállítótérben. A fényképeket - melyek egész egyszerűen hírességekről készült portrék - nézegetve az is felmerül, hogy művészetet képvisel-e egy a magazinok színes oldalairól összeollózott, sztárfotókból álló sorozat. Bozi képei nyilvánvalóan túl jók ahhoz, hogy egyszerű illusztrációként tekintsünk rájuk, azonban ez nem azt jelenti, hogy művészi igényűek. A felmerülő kérdésekre és ellentmondásokra maga Bozi Tibor adta meg a választ azzal, hogy a tárlaton szereplő nagyítások a kiállítás végén akár meg is semmisíthetőek.

Merthogy maga a kiállított fotó csak nyomat, színes másolat, elkapott pillanat a világszerte ismert sztárok életéből, a képek szerzői jogai pedig szintén világhírű fotóügynökségek kezében vannak. Ezen a fonalon elindulva el lehet azon gondolkodni, hogy mit jelent napjainkban az eredetiség fogalma, hogyan működik a sztárvilág, milyen ismeretlen erő tartja életben vagy teszi tönkre a sztárok kultuszát.

Persze Bozi fényképei nem akarnak ennyit mondani, a tárlat felfogható egyszerű portrékiállításként is, ahol a képeken unalomig ismert arcokat - ikonokat - láthatunk szokatlan pózokban, szokatlan élethelyzetekben. A sztárvilág megpróbál egyfajta képmást sugározni magáról, Bozi Tibor képei pedig hol ezt az illuzórikus mítoszt erősítik, hol pedig tagadják.

Bozi Tibor Magyarországon született, 1977-ben egy autó csomagtartójában hagyta el az országot. E tettéért távollétében mint katonaszökevényt 14 hónapra ítélték el. 1979 és 1986 között a világot járja, fotóasszisztens Barcelonában, Rómában, Caracasban, majd New Yorkban. 1986-87-ben színházi fotózással foglalkozik, többek között Peter Cook Mahabharataján dolgozik nemzetközi lapok számára. 1988-ban kapja első zenei vonatkozású megbízását, Alice Coopert maszk nélkül portrézza a Spex magazin számára.

Ettől fogva csaknem minden nemzetközileg ismert fontos napi- és hetilapnak készít fényképeket, például a Time-nak, a New York Timesnak, a Süddeutsche Zeitungnak, a Spiegelnek, a Newsweeknek, az Elle-nek, a Vogue-nak, a Face-nek és a Rolling Stone-nak. Eddigi munkája során közel 2500 együttessel és művésszel dolgozott együtt.

A Rockportrék című kiállításán a többek között a következő művészekről készült portréi láthatóak: Steven Tyler/Aerosmith, Steve Albini, Richart Ashcroft, Beastie Boys, Björk, John Cale, DJ Hell, Eminem, Guru from Jazzmatazz, Michel Hutchnence/INXS, B. B. King, Marilyn Manson, Nirvana, Tom Yorke/Radiohead, Dieter Meyer/Yello, Spike Lee, Natasha McElhone.

A kiállítás július 24-ig tekinthető meg az Ateliers Pro Arts/A.P.A. Galériában (VIII., Horánszky u. 5.).