Francesc Catalá-Rocát (Valls, Tarragona, 1922 - Barcelona, 1998) a spanyol fényképészet egyik legkiemelkedőbb alakjaként szokták emlegetni, de ezt a címet sok más művész is kiérdemelte már. Roca művészetét igazából az teszi egyedivé - és a szó legnemesebb értelmében klasszikussá -, ahogyan fáradhatatlan aprólékossággal dolgozta fel a huszadik század spanyol korképét. Képzeletbeli tablóján a legnagyobb művészek mellett (többek között Juan Miróról, a Franciaországban is spanyolként élő Picassóról, Salvador Dalíról, Gaudiról és Chillidáról készített portrésorozatokat) a hétköznapok esztétikája is inspirálta fényképészetét.
A Cervantes Intézetben szeptember 16. és október 15. között látogatható tárlatának fókuszában is két város - Barcelona és Madrid - hétköznapi arca áll. A pillanatképekben megragadott - legtöbbször öntudatlan - mozdulatok azonban szinte kivétel nélkül túlmutatnak önmagukon, olyan hangulatot sugároznak, ami egy egész évtized közérzetét, -erkölcsét, szellemiségét képes keretbe foglalni.
A felvételeken nyíltan visszaköszön az ötvenes évek Fellini neve által fémjelzett olasz neorealizmusa, a Barcelona peremkerületeit, Madrid belvárosát megörökítő képek nemcsak építészettörténeti tanulmányként, hanem a kor szociológiai térképeként is megállnák a helyüket. Roca fényképészete azonban elsősorban a humanizmus hagyományait követi, témáit mindig az ember jelenlétén keresztül dolgozza fel, ez főleg a város és a kor ismert személyiségeiről készített portréin keresztül köszön vissza.
A kiállítás 139 fekete-fehér képét mintegy húszezer felvétel közül válogatták ki, ügyelve arra, hogy azok a fényképek kerüljenek be a gyűjteménybe, melyek a legjobban reprezentálják Barcelona és Madrid ötvenes évekbeli arcát. A budapesti kiállítás előtt Berlinben volt látható a gyűjtemény, a következő állomás pedig Bukarest lesz.
Kutyasétáltatás a Diagonalon |
Francesc Catalá-Roca művészetét életében számos díjjal ismerték el, többek között megkapta Barcelona város díját, a spanyol nemzeti képzőművészeti-díjat (ő volt az első fényképész, aki ekkora elismerésben részesült), a Szent György-keresztet és a Generalitat de Cataluna nemzeti képzőművészeti díját.