Távol a valóságtól

Mi nyújthat kiutat a hétköznapok ismétlődő rutinjából? Könyvajánlónkban három különböző választ is találtunk a modern ember egyik legkínzóbb kérdésére. A megoldást jelentheti egy kocka, egy valószínűtlen főnyeremény a lottón vagy akár egy kockázatos merülés a tudatmódosítók tengerében. Mindez persze csak fikció, de azért nem árt vigyázni: a valóság elől menekülni roppant veszélyes, erre mindhárom könyv felhívja a figyelmünket. Játsszon velünk, és legyen gazdagabb három hihetetlen történettel!

Tartalom:
Tudott dolog, hogy Dicket nemcsak fikciójában, de életében is meglehetősen foglalkoztatták a különböző tudatmódosító szerek, illetve azok kombinációi, életművében talán a Kamera által homályosan összegzi leginkább ilyen irányú tapasztalatait. Mondhatnánk azt is, hogy ez egy nagyon drogos regény, a függőség összes poklával és pillanatnyi megnyugvásával, de persze Dick nem pirult bele abba, hogy a kábítószerről írjon könyvet, egyszóval a lényeg itt sem az, hogy ki hogyan mikor és mit szúrt. A történet főhőse, Fred kábítószeres ügynök, s ez bizony szó szerint értendő, hiszen ahhoz, hogy a titokzatos H-anyag nyomára bukkanjon, neki is rendszeresen élnie kell a szerrel, amely bizony könnyen maga alá gyűri. A piacra betörő H-anyagnak természetesen mellékhatása is van: szilánkokra zúzza használója személyiségét. Nem telik el sok idő, és beépülő ügynökünk Bob Arctort - igen, önmagát - és vele lakó cimboráit kezdi el venni kémkamerájával; ez a fajta identitásválság többek között a Valis-ban is visszaköszön. Dick tehát itt is ugyanazt a jelenetet veszi újra, csupán más kameraállásból, a lét értelmének folytonos firtatásához azonban ismét sikerült új díszleteket állítania - az egykori drogos baráti körről formázott szereplők és pszichózisaik egyszerre humorosak és ijesztőek.

Miért ajánljuk?
Ha nagyon el akarunk emelkedni a regénytől, a kötetet záró szerzői jegyzetért. Ez a kétoldalnyi hitvallás józanabb és emberibb, egészségesebb és igazabb, mint millió oldalnyi törvénytervezet, önvallomás és ismeretterjesztés. Mentes a sallangoktól és az ömlengéstől, mégis kizárhatatlan.

A témakör nagy elődeitől - De Quincey, Baudelaire vagy akár Burroughs nevét említenénk elsősorban - eltérően Dick teljes közönnyel, mintegy mellékesen beszél a tudatmódosítók kiismerhetetlennek tűnő világáról, a Kamera által homályosan-ban teljesen függetleníteni tudja magát a kábítószeres szubkultúrától úgy, hogy közben annak minden egyes bugyrát ismeri. Nem tárgyilagos hangnem ez - ebben Csáth Gézánál valószínűleg nincs jobb - pusztán arról van, szó, hogy a drogokkal összefüggő összes körülményt a háttérbe tudja szorítani anélkül, hogy csorbítana a karakterei között arató tragikumon: a drog csak a hőseit zabálja fel, nem a regényeit.

Megjelent:
Az Agave Könyveknél

Ára:
1980 Ft

Kábítószer és szépirodalom:
William S. Burroughs: A narkós
Thomas De Quincey: Egy angol ópiumevő vallomásai
Csáth Géza: Napló, 1912-1913