Kis lázongás nagy hangerőn

A brit Chumbawamba zenekar november 17-én ismét Budapestre látogat. A banda többek között a Sziget Fesztiválon is megmutatta már, mit tud, ám novemberi koncertjén egy új arcát ismerheti meg a közönség.

A kimondhatatlan és egyben leírhatatlan nevű zenekar a Tubthumper című dalával írta bele magát az egyetemes zenetörténelembe, ebből adódóan azonban sokakban téves kép alakult ki az együttesről. Ismertségük növekedésével aztán lassan angol nyelvterületen kívül is világossá vált, hogy nem egy szerelemről és buliról kántáló popzenekart, hanem egy politizáló, aktuális társadalmi kérdésekkel foglalkozó együttest tisztelhetünk bennük.

A többnyire Észak-Angliában felnőtt tagok az angol munkásosztály hagyatékát és értékeit vallják magukénak; a zenekar munkásságában erre számtalan utalást találni. Alapvetően populáris zenét játszanak, ám dalaikban folk- és világzenei elemek is gyakran feltűnnek. A punk fénykorában alakult együttes a mai napig megtartotta anarchista nézeteit, háborúellenes, erősen politizáló dalainak melódiái vissza is hozzák a nyolcvanas évek punk színterének atmoszféráját.

A Chumbawamba egyszerű zenét játszik, mégis nehéz megemészteni azt, amit mond. Az éveken át kézről kézre járó kazetták, az angliai pubokban gyakori, barátias fellépések emberséges, barátságos, hús-vér emberekként mutatják be nekünk a tagokat, ezzel hitelesebbé téve mindazt az üzenetcsomagot, melyet minden egyes albumukon megbízhatóan hoznak. A zenekar szövegei meglehetősen változatosak és megdöbbentőek. Ugyanakkor a humort sem nélkülözik, hiszen előfordult már az is, hogy Margaret Thatcher egy beszédét használták fel egyik dalukban. Első LP-jük, a Pictures Of Starving Children Sell Records a Live Aid koncert szervezője, Bob Geldof munkálatainak éles kritikája volt - röviden a zenekar arra világított rá, hogy az egész felhajtás elvonta a figyelmet az éhezés valódi politikai okairól. Ez a felvétel még az Agit-Prop lemezkiadónál készült, később azonban, mielőtt az EMI-hoz, majd a MATT-hoz kerültek, dolgoztak a One Little Indian kiadóval is, Björk lemezei például a mai napig ennél a kiadónál jelennek meg.

A Chumbawamba legutóbbi, Un című best of albuma után idén egy meglepő albummal jelentkezett: egy akusztikus lemezt készített A Singsong and a Scrap címmel, melyen a zenekar a megszokott témákat egészen újszerű, mégis a már ismert hangzásvilágban tolmácsolja. Az új akusztikus Chumbawamba-albumon olyan dalokat találni, melyeket radikális hang, a Chumbawamba jellegzetes négyrészes harmóniája, fülbemászó kórus és legfőbbképpen nem hangmintákból és szintetizátorokból játszott dallamok jellemeznek. A hagyományos angol zene, az akusztikus pop, a világi kóruszene és a csengően akusztikus kántálás keveredik az albumon, olyan vendég előadók tolmácsolásában is, mint Barry Coope, Jim Boyes, Lester, John Jones és Ian Telfer vagy James O'Grady, Andy Cutting, Richard Ormrod és Winkie Thin.

A november 17-én nálunk is fellépő együttes főként ennek az albumnak a dalait játssza majd, mely csakúgy, mint az előzők, kezdésről és változásról szól. Így tehát egy olyan akusztikus koncert élményével lehetünk gazdagabbak, melynek hatására talán mi magunk is megváltozunk egy kicsit.

Chumbawamba, Petőfi Csarnok (XIV., Zichy Mihály út 14.), november 17., 20.00. Belépő: 6900 Ft