Csingiling - Vonnegut búcsúzik

Vonnegutot olvasni felemelő érzés, már ha kedveljük a bölcsességgel vegyített fanyar humort. A német-amerikai legújabb könyvében Bush elnökön veri el a port - ezzel kapcsolatban újraolvastuk nagy műveit. Nyerje meg A hazátlan embert!

Tartalom:
Wilbur Rockefeller Swain, a milliárdosutód korcs és ikernővére, Eliza egy világtól elkerített rezervátum-mesekastélyban éli a retardált kiválasztottak életét - seregnyi szolga vigyáz rájuk, etetik, öltöztetik, mosdatják őket, mintha húsból tornyozott hajas babák lennének. Szüleik évente egyszer meglátogatják őket, félnek tőlük, de ocsmány kinézetük és látszólagos ásványi tudatállapotuk láttán, könnyedén meggyőzik magukat, hogy bizony van, amit nem kötelesség szeretni. Közben a két gyerek egyként géniusz - ha összedugják fejüket, a világ legzseniálisabb entitásává válnak. De az emberekhez fikarcnyit sem értenek, azt teszik, amit úgy éreznek, várnak tőlük. Nyáladznak. Amikor pedig egy alkalommal kihallgatják szüleiket, megtudják, azok azt szeretnék, ha a gyerekek értelmesek és nem rikácsoló, böfögő-fingó állatok lennének. Előmerészkednek hát - és elszabadul a pokol.

A szülők már nem tudnak bűntudat nélkül szembenézni saját szeretet-képtelenségükkel, s ahogy elkezdik felszámolni a gyerekek bizarr vonásait, végül elszakítják őket egymástól. Keletkezik egy félidióta roncs, Eliza, aki emlékszik az osztozásra, s akivel féktelen vágyakozás megutáltatja bátyját, s egy, bár nem géniusz, de önálló életre képes egyed, aki el is felejti kiválasztottságát, Wilbur. Kevésszer találkoznak innentől, de amikor igen, az a regény talán legfelemelőbb és legkatarktikusabb jelenete - a páros egységes szellemét több napos szellemi orgiába korbácsolja az érintés, s megszületik a világ egyik legfontosabb könyve. Aztán telnek az évek, kibillen a gravitáció, a kínaiak emberfeletti tudást halmoznak fel, apróbbra töpörödnek, mint egy gyufásskatulya, és a világon kitör a káosz. Wilbur az ingadozó gravitáció és annak okozatai (lássuk csak: szétdőlt épületek, hidak és gravitáció, darabokra szakadt, feudalizálódó világ) nyújtotta körülmények között, az Egyesült Államok utolsó elnökeként, különös ötleteit valósítja meg, hogy a világ magányát enyhítse: sorsolásos alapon hatalmas mesterséges családokat alakít ki olyan neveken, mint például az Evetkék, Nárciszok, vagy Vackorok. És nincs többé magány.

Van viszont a vonneguti szürrealizmus, erre a kötetre is megújult nyelvezet és persze téglafalba markoltató szarkazmus és cinizmus.

Miért ajánljuk?
Mert Vonnegut sok szempontból legőszintébb könyve. Röviddel nővére halála után születik, szinte automatikus írással. Üvölt belőle a vágy az osztozásra, a családra, az együtt, a közös mindent felejtető élményére. Visszatér a Macskabölcső duprasza a gondolatban, a két, egymást a magasba segítő elméé, akik mint a régmúlt apácái, ha sétálni mennek, mindig egymással szemben állnak, s tekintetük örökre egymásba fúródik­. Aki megtapasztalta az intellektuális magányt, a közönség és visszacsatolás nélkül még csak fel sem pörgő gondolatok és a fásultság kínját, majd valaki hátán kimászott belőle, pontosan érteni fogja az ikrek orgiáját. És ujjongani fog.

Megjelent:
Az Európa Kiadónál

Ára:
Ár nélkül

Pál Attila