Tartalom:
Modellből lett hullagyűjtő lány azon kesereg, hogy feleslegesen nagyobbította meg a melleit, republikánus politikus feleségek ostromolják a demokrata képviselőnők által uralt Fehér Házat, Izrael pedig az Földön élő utolsó férfi megszerzését a közel-keleti statsus quo fenntartásának zálogaként fogja fel - ilyen epizódok mentén rajzolódik ki a magyarul most induló Vertigo képregény-antológia nyitó darabja, az Y, az utolsó férfi.
A képregényt jegyző Brian K. Vaughan már a széria első oldalán merész felütéssel indít: egy vérben tocsogó nő sírva rohan segítségért egy közelben álló rendőrnőhöz, aki közli vele, hogy a világon minden férfi meghalt, majd pedig főbe lövi magát. A Robert Merle Védett férfiak című regényére hajazó sztori azonban csak a füzet utolsó oldalán kezd igazán kibontakozni: az Y kromoszómával rendelkező hímneműek közül csak a mulya bölcsészhallgató Yorick, valamint Ampersand névre hallgató majma marad életben.
Az Y, az utolsó férfi azon szatirikus hangvételű, felnőtt közönségnek szánt képregények elbűvölő darabja, amelyek az Egyesült Államokban már évtizedekkel ezelőtt letaszították a trónról a jóval kommerszebb szuperhős eposzokat és amelyeket leginkább az amerikai Vertigo kiadó nevével szokás azonosítani. A Kingpin gondozásában megjelenő, három kiadványt tartalmazó album értékét növeli a szokatlanul igényes minőség: a sima lapok csúsznak az olvasó ujjai alatt, a nyomtatás és színezés pedig annyira profi, hogy az olvasó szeme könnyedén siklik a panelekből megkomponált oldalakon.
Az album legirodalmibb darabja kétségtelenül a jó nagy adag cinizmussal megáldott, láncdohányos John Constantine kalandjait elbeszélő Hellblazer sorozat első darabja. Az alvilági körökben Nevető Mágus névre keresztelt karaktert a többi papírhérosztól eltérően nem fűti semmilyen világmegváltó küldetéstudat, helyette egyedül egoizmusa vezérli, a képességeit pedig akkor hajlandó latba vetni, ha abból ő is profitál valamit. A világ talán legeredetibb képregény-figurájának már a születése is meglehetősen morbidra sikerült: az angol Alan Moore, a Swamp Thing (Mocsárlény) egyik epizódjában azért teremtette meg a kinézetében Stingre hajazó hőst, hogy a Mocsárlény Constantine testét használva szeretkezzen a feleségével.
A komoly rajongótábort maga mögé gyűjtő Constantine Hellblazer néven külön füzetet kapott, amelynek oldalain az ugyancsak angol Jamie Delano kezdte el apránként kidolgozni a karakter hátterét. Az azóta számos írót - többek között a Prédikátor-t jegyző Garth Ennist - felvonultató Hellblazer azonban tagadhatatlanul Delanónak köszönheti a legtöbbet, az ő munkája a most magyarul is megjelenő Éhség című történet. A széria nyitó darabjában rejtélyes démon szabadul el az éhínségtől sújtott Közép-Afrikából, amely az Egyesült Államok jóléti társadalmat szembesíti a tömeges éhhalál tragédiájával. John Ridgway szálkás-maszatos rajzai mellett, Delano buborékokba vésett mondatai teszik igazán különlegessé a képregényt.
Hitehagyott szerzetes vívódása, a westernfilmek hangulatát idéző leszámolások, sokkoló orgiákba átcsúszó roadmovie - tömören ilyen kaptafára épülő epizódok váltják egymást az angolszász képregény fenegyerekének tartott Garth Ennis vallásellenes kirohanásait vizuálisan megörökítő Prédikátor füzeteiben. Az, hogy a történet magyarul nem az első, hanem a nyolcadik epizódtól indul, mindössze pillanatokra akasztja meg a befogadást: a történet cselekménye a 22 oldal után se bontakozik ki igazán, a rövid, szikár mondatokkal operáló történetmesélés azonban tagadhatatlanul nyomot hagy az olvasó közérzeten.
A letépett péniszekkel, kiloccsanó agyvelőkkel zsonglőrködő Ennis, az Alkonyattól pirkadatig című Rodriguez-mozi hangulatát idéző képregényében tökéletes ritmusérzékével olyan morbid feszültséget teremt, amely akaratlanul a Prédikátor-füzetek nagy dózisokban való fogyasztására ösztönöz. Ebből a szempontból pedig kifejezetten szerencsés, hogy a történet magyarul nem azzal indít, hogyan is szerzi meg a főhős az isten szavának nevezett sajátos képességét, amivel bárkire rákényszerítheti akaratát. A hazai kiadás ehelyett időrendi sorrendben haladva Custer tiszteletes gyerekkori borzalmainak helyszínére kalauzolja az olvasót.
Kinek ajánljuk?
A képregényt csak hírből ismerőknek, annak illusztrálására, hogy a képregény nem csak egysíkú karakterekkel megtűzdelt, gyermekeknek szánt olvasmány, hanem a mozgókép és a regény sajátosságait hordozó, önálló narratívával rendelkező médium, amely több országban generációk szocializációját határozta meg.
Szabó András
Megjelent:
A Kingpin kiadásában
Ára:
2850 Ft