Katarzyna Kozyra az egyik leghíresebb kortárs lengyel multimédiaművész - itt az előtag nem jelent más, mint hogy festék és ecset helyett videókkal, fotókkal és installációkkal operál. A varsói születésű, 44 éves művésznő 2003-ban járt a Ludwigban a Tavaszi áldozat című videoprojektjével, amelyben Igor Sztravinszkij zeneműve és Vaszlav Nizsinszkij koreográfiája alapján Kozyra a fiatal és szédületes mozdulatokat végző táncosokat idős, mezítelen szereplőkkel helyettesítette. A vásznak, amelyeken a fáradt, csúnya, vetített testek emelgették tagjaikat, betöltötték a Ludwig Múzeum magas előcsarnokát. A nagy hatású kiállítás széles kritikai elismerést aratott nálunk is, így nem meglepő, hogy Katarzyna Kozyra most újra meghívást kapott a Ludwigba.
Néray Katalin, a Ludwig nemrég elhunyt igazgatónője szúrta ki a művésznőt még 1997-ben egy Műcsarnokbeli lengyel bemutatkozó kiállításon, ahol Katarzynának a Brémai muzsikusok című mese ihlette Állatpiramis-a szerepelt. Ez a munka is sokkoló: a meséből ismert négy állat (ló, kutya, macska, kakas) kitömve álltak a kiállítótérben, miközben mellettük folyamatosan ment a videó, amely a ló leölését és megnyúzását mutatta.
A művésznő a Ludwigban, háttérben a Tavaszi áldozat-tal |
Az enyészet, a test, az öregedés, a betegség sztereotípiái és e sztereotípiák ellenére is megdöbbentő brutalitás szembetűnően sokat foglalkoztatja Katarzyna Kozyrát: egy képe a sokkoló Olympia-sorozat egyik darabja - akkor készült, amikor Katarzyna kemoterápiás kezelésen esett át. Manet Olympiá-jának kompozícióját eleveníti fel, de ezúttal teljesen más jelentések adódnak hozzá az eredetihez. Míg a Manet-kép erotikáról, szexualitásról szól, a képen búsan heverő, kopasz Katarzyna alaposan kiforgatja, feje tetejére állítja ezt az asszociációt. A fürdő-videók számunkra azért is különösen érdekesek lehetnek, mert Budapesten készültek a felvételek, rejtett kamerával. Katarzyna azt akarta ezzel vizsgálni, vajon megváltozik-e az emberek viselkedése, ha csak saját nemük tagjaival vannak egy közegben.
Két részlet a Női fürdő című munkából |
In art dreams come true című mostani munkájában a színház, a film és az opera jellegzetes és teatralitásában olyannyira vicces vizuális eszközeit tárja elénk. Női szerepeket emel ki a többi közül: egy transzvesztita díva (Gloria Viagra) és egy énektanárnő (Maestro) mutatja meg neki a sztereotípiává való átváltozáshoz szükséges kellékeket, smink, sikk, egyebek, a dolog ott válik kijózanítóvá, amikor rádöbbenünk, mi is ezt csináljuk kicsiben. Videók, kosztümök és sztereotípiák a Ludwigban. A kiállítást október 28-ig láthatjuk.