Kortárs művészek Van Gogh nyomában

A reneszánsz polihisztor, Leonardo megidézése után a debreceni MODEM a XX. század felé fordul: a francia Vincent van Gogh Alapítvány kortárs gyűjteményének meghívásával a modern festészet egyik emblematikus alakja mellett fókuszba kerülnek a II. világháború utáni művészet fontos alakjai is. A január 15-én nyíló A történet folytatódik - Kortárs művészek Van Gogh nyomában című kiállításon olyan alkotóktól láthatunk Van Gogh ihletésére és tiszteletére készült műveket, mint David Hockney, Fernando Botero, Roy Lichtenstein, Robert Rauschenberg, a francia Cesar Baldacci vagy a bolgár-amerikai Christo.

A MODEM folytatja Az igazi da Vinci-kiállítással kezdődő gyakorlatot, és külföldön már sikert aratott kiállítások, gyűjtemények meghívásával csalogatja Debrecenbe a művészetszerető közönséget. A január 15-én bemutatkozó, közel nyolcvan mű az arles-i központú Vincent Van Gogh Alapítvány tulajdonában vannak, és beutazták már Tokiót, Kyotót, az Egyesült Államokat, Spanyolországot, Ciprust, Tunéziát - és most egy évvel a fővárosi Szépművészeti Múzeum Van Gogh-kiállítása után Magyarországra is eljutottak.

A tavalyi nagyszabású Van Gogh-kiállításhoz képest a debreceni tárlat nagy különbsége, hogy nem a holland festő műveit állítja ki, hanem a tiszteletére, ihletésére készült hommage-okat mutatja be. A stílusukban vagy témájukban Van Gogh-ra utaló művek segítségével így nemcsak a modern művészet megszületésének idejébe, a ringatódzó ciprusok és hullámzó napraforgók közé tehetünk kirándulást, hanem a XX. század második felének kevéssé ismert, épp ezért rendkívül izgalmas területére is.

Olyan, Magyarországon soha vagy csak ritkán, egy-egy mű erejéig látható művészekkel találkozhatunk Debrecenben, mint a britek nagy büszkesége, a fotorealista David Hockney, a kedves, tömzsi alakokat festő, világhírű kolumbiai Fernando Botero, az amerikai pop-art egyik legszellemesebb alkotója, a képregények festője, Roy Lichtenstein. Ráadásul nemcsak a XX. századi művészettörténet "bejegyzett", nagy személyiségeivel találkozhatunk e művek révén, hanem kevéssé ismert, ám annál izgalmasabb alkotókkal, például a renitens "csomagolóművész"-szel, Christóval vagy a japán fotográfia fenegyerekével, Eikoh Hosoe-val.

A tárlat egyik gyöngyszeme Cesar Baldacci francia szobrász Vincent széke címet viselő alkotása: az amerikai Oscar-díj francia megfelelőjének, a César-szobrocskának megformázója Van Gogh eredeti karosszékének felhasználásával készített installációt a festő tiszteletére. A marseille-i születésű művész más alkotásaiban is az értéktelennek tartott tárgyak felhalmozásában rejlő szépséget kereste: például ócskavasakból (tönkrement bicikli, autó) készített préselt műveket, ezekkel vált híressé.

A MODEM-ben látható installációban Van Gogh eredeti székére turistáknak készült ajándéktárgyakat, képeslapokat aggatott, így utalva arra, hogyan lepi el a festő életművét az utókor tisztelete, kultúrturizmusa.

Cesar Baldacci installációja a MODEM kiállítóterében

A végigvonuló azonos motívum mellett a műfaji sokszínűség jellemző a debreceni kiállításra: a festmények mellett láthatunk kollázsokat, installációkat, szobrokat is. A fotó műfajának kedvelői is megtalálják a számításukat: a néhány éve a Ludwig Múzeumban bemutatkozó, Magnum-alapító francia Henri Cartier-Bresson fényképe mellett Párizs spontán pillanatainak megörökítője, Robert Doisneau és - hogy Európán kívülre is tekintsünk - Eikoh Hosoe, a II. világháború utáni japán fotóművészet - illetve a japán avantgárd! - legjelentősebb alakja is képviselteti magát egy-egy képpel.

A kiállítás másik érdekessége, hogy a világhírű divattervező, Christian Lacroix két modellje és Henri Dutilleux egyik, Van Gogh ihlette szimfonikus költeményének partitúrája is ki lesz állítva.

Christian Lacroix és a két Van Gogh-modell

A művészi hagyományt és a kortárs művészetet kiválóan ötvöző kiállítás koncepciója 1985-ben született. Yolande Clergue azzal a szándékkal hozta létre a kollekciót összegyűjtő Van Gogh Alapítványt, hogy a megvalósítsa a művész egyik dédelgetett tervét. "Kialakíthatnánk egy művészközösséget Arles-ban" - írta a Vincent Van Gogh Theó bátyjának 1888-ban. A festő halálának századik évfordulójára (1990) megvalósuló "közösség" persze virtuális, valójában csupán képek közössége, gyűjtemény - de a mai tiszteletreméltó és újító alkotók művészi tisztelgése biztos tetszene az egész életében megbecsülésre szomjazó festőnek. Az első darabot Francis Bacon adta a kollekcióba, majd számos művész csatlakozott a programhoz. Neves festők, szobrászok, fotográfusok, sőt zeneszerzők, írók és költők is készítettek egy-egy művet Van Gogh tiszteletére. Mostanra a gyűjtemény tekintélyes méretűvé duzzadt.