Ghymes: negyed évszázad

Március 28-án, a Debreceni Tavaszi Fesztivál közel egy hónapon át tartó rendezvénysorozatának egyik fő eseményeként a világzenei kuriózum Ghymes ad nagyszabású koncertet. A zenekar huszonötödik születésnapját ünnepli a Főnix Csarnokban, ahol a közönség által megszavazott, teljes pályafutást átölelő repertoárral állnak a publikum elé.

A március 14-én kezdődő Debreceni Tavaszi Fesztivál egyik csúcspontjának ígérkezik a Ghymes zenekar jubileumi, negyed évszázados munkásságra visszatekintő koncertje. Az együttes 2008-as éve az ünneplés jegyében zajlik, március 28-án, Magyarország egyik legmodernebb multifunkciós csarnokában, a Főnix Csarnokban pedig minden lehetőséget megragadnak, hogy emlékezetessé tegyék az évfordulót. A speciális hang - és fénytechnikák alkalmazása mellett óriáskivetítők teszik majd még grandiózusabbá, élmény - és test közelibbé a Ghymes-élményt.

A Ghymes zenekar története a felvidéki Nyitrába, a Pedagógiai Főiskolai Karig nyúlik vissza, ahol az együttes tagjai megismerték egymást. Az alapításban elévülhetetlen érdemeket szerzett Szarka Gyula, aki atyja és szellemi vezére a csapatnak. Ő és testvére, Szarka Tamás fogta össze az alapvetően különböző zenei irányzatokban jártas zenésztársakat, hogy a komolyzenéből, a rockzenéből, és a népzenéből létrejöhessen az a massza, amit ma Ghymesnek hívunk. A zenekar 1983-ban kezdett el koncertezni, ekkor még főleg név nélkül, majd pedig a Gímes melletti ifjúsági táborokban tartott rendszeres táncházak élményeitől ihletve 1984-ben felvették a ma is élő Ghymes nevet.

Az egyre sokasodó fellépések közepette folyamatosan alakult ki az a stílus, ami az óta a világzene kategóriába sorolta a felvidéki zenészeket. Zenéjük különlegessége a hagyományos népi hangszerek (pl. hegedű, brácsa, cimbalom, duda, bőgő, lant, koboz, tökcitera, tárogató) sokaságának és a zenének populárisabb, rockosabb ízt kölcsönző dob, szintetizátor illetve szaxofonon házasságának zseniális egybehangzása. A Ghymes a magyar, a közép- és kelet-európai népzenei gyökereket próbálta úgy társítani, hogy közben egyik irányba se vesszenek el teljesen, ezzel sajátos világzenei koktélt keverve. Az zenei irányok egymásra találása náluk - a ghymesi ars poeticával élve - "a zene egyetemességét" jelzik.

Ahogy egy német forrás jellemezte a zenekart: "A Ghymes zene univerzális és a magyar nyelvterületen kívül is érthető. Élőben kell látni és hallani őket. A Ghymes együttes zenéjével roppant energiát sugároz ki. Érdekes hallani és látni a színpadi történést és azt, hogy telnek meg a hallgatók is a zene energiájával.... A Ghymes zene és az együttes színpadi fellépése egyaránt annyira univerzális, hogy hatása alatt a szöveg megértése másodlagos." Az egyetemességet támasztja alá az a tény is, hogy az immáron 25 év alatt a zenekar bejárta a világ legkülönbözőbb kultúráit, Japánon keresztül, Irakon és Jordánián át egészen az USA-ig, és mindenhol megértette magát az emberekkel. Legnagyobb nemzetközi elismerésüket a hannoveri EXPO 2000 világkiállításon való szereplésükkel, illetve a 2001-ben, Smaragdváros című albumukkal vívták ki, amivel egészen az Európai Világzenei Toplista (World Music Charts) 11. helyéig sikerült felkapaszkodniuk.

GHYMES, MINT SEGÉDANYAG

A Ghymest a magyar állam is előszeretettel foglalkoztatja. Első lépésként a zenekar Bennünk van a kutyavér című (elsősorban gyermekek számára készített) albumát 1999-ben oktatási segédanyaggá nyilvánították, majd pedig 2000-ben, az augusztus 20-i nemzeti ünnepen a központi, Batthyány téri tűzijáték utáni koncertre is a Ghymest kérték fel.

A Ghymes-varázslat szerencsére itthon sem talált süket fülekre. Az 1996-os Tűzugrás című, fogyaszthatóbb, ritmusosabb album és a Hobo-val közös, alkalmi blues-projekt óta töretlen ívű pályát tudhatnak maguk mögött. Majd' kéttucatnyi lemezük közül hét platina, hat pedig aranylemez lett. Mind e mellett rengeteg egyéb elismerésben is részesültek: a teljesség igénye nélkül megkapták már itthon az Arany Zsiráfot két ízben is, illetve a Bartók Béla-emlékdíj, az Artisjus, a Fonogram és az eMeRTon díjak is öregbítik a negyed évszázada évről évre fényesebb hírnevet.

A zenekar népszerűségét annak is köszönheti, hogy soha nem állt hadilábon a más művészeti ágakkal való közösködésben. Amellett, hogy produkciójuk alapeleme a táncház, dolgoztak már számos színházi előadásban és filmben (Üvegtigris 2. filmzenéje) is. E mellett világzenei együtteshez mérten feltűnően sokszor szerepeltek - elsősorban közszolgálati - televíziókban is.

A zenekar legutóbbi jelentős megmozdulása a Mendika című, karácsonyi lemez bemutatója volt, amit a közelgő szülinapi koncerthez hasonló nagy csinnadrattával, a Papp László Budapest Sportarénában rendeztek. Akkor - mint egyébként mindig- sikerült elvarázsolni az áhítatra vágyó karácsonyozó közönséget és több mint valószínű, hogy ez a debreceni Főnix Csarnok arénájában sem lesz másképp.

Ghymes - Állatfarm

Ghymes - 2008. március 28. 19.00, Főnix Csarnok (Debrecen, Kassai út 28.)