A világfalu közösen mozizik: Pangea Nap

Mit csinál május 10-én, szombaton este együtt 500 millió ember a Föld 180 országában? Filmet néz, méghozzá ugyanazt a 24 válogatott kisfilmet a világ több mint 1500 pontján. A dokumentumfilmes Jehane Noujaim ötlete nyomán először valósul meg most szombaton a Pangea Nap, amelynek célja, hogy a "közösen" nézett filmekből többet megtudjunk egymásról. A világ hat nagyvárosában koncertek, előadások és beszédek dúsítják a globális filmfesztivál programját. Magyarország is csatlakozott a mozgalomhoz, a Kazinczy utcai Szimplakertben kivetítőn követheted az eseményeket, de interneten és mobiltelefonon is belenézhetsz a Pangea online közvetítésébe.

Minél többet mesélünk magunkról, és minél többet tudunk meg egymásról, annál jobban észrevesszük a hasonlóságot, ami összeköt minket. A történetmesélés nagyon régi dolog az emberiség történetében. Amióta közösségek léteznek, azóta kapcsolódnak egymáshoz történetek segítségével az emberek. Régen ez egy kisebb törzsben könnyebben működött így, de most már, hogy egy nagy globális törzsben élünk, a történeteinknek is messzebbre kell nyúlniuk.

Ez a gondolat húzódik meg a Pangea Nap mögött, amelyet Jehane Noujaim egyiptomi származású dokumentumfilm-rendezőnő talált ki három évvel ezelőtt, amikor megkapta a TED (Technolgy, Entertainment, Design)-díjat, amelyhez minden évben egy "kívánság" is jár. Ő úgy gondolta, egy világot átfogó filmes rendezvény képes összekapcsolni az embereket, és tenni a megértésért. Így született meg a Pangea ötlete, amely most 2008-ban meg is valósul.

Hat nagyváros hatalmas szabadtéri vetítéssel, koncertekkel vesz részt a kezdeményezésben: Londonban a patinás Somerset House parkjában gyűlnek össze az emberek, Los Angelesben a Sony Pictures stúdiójában, Rio de Janeiróban az Urca öblében, az indiai Mumbaiban az ottani Művészetek Palotájában, Ruanda fővárosában egy nagy parkban, Kairóban pedig egyenesen a piramisoknál rendezik meg a "Pangea-mozit".

A 24 rövidfilmet nemzetközi bizottság választotta ki a több mint száz országból beérkezett két és fél ezer amatőr és profi alkotás közül. A válogatás szempontja az volt, hogy a filmek megmutassák más népek, kultúrák szempontjait, vagy a világ olyan eseményeit, amelyről nem tudunk eleget. A megbékélésért küzdő izraeli és palesztin katonák, Irakban szolgáló amerikaiak, papírkutyák, akik meg tudják váltani a világot, Alzheimeresek, akik emlékezni akarnak, szerelmes muszlim házaspár, ugráló sárga post-it-ok, indiai nevetőklubok és fej nélküli férfi, aki szerelmet akar vallani, de ahhoz fej is kellene... Valamelyik alkotás művészibb módon közelít témájához, más pedig inkább a dokumentumfilmek nyelvén, de egyben hasonlóak: egyszerre szólnak nagyon emberi és nagyon társadalmi dolgokról. (A következő oldalon a legérdekesebb kisfilmek közül szemezgettünk, nézz bele.)

Egymással szöges ellentétben álló kultúrák közelednek jelképesen a Pangea mozgalom égisze alatt létrehozott "békehimnusz"-sorozatban is. Mit gondolnak a kenyaiak, amikor India nemzeti himnuszát éneklik, vagy a franciák, amikor Amerikáét? A YouTube-on elérhető felvételek egyszerre tréfásak és meghatóak - pont azt a szellemiséget tükrözik, amiben az egész kezdeményezés megfogant.

Fontos üzenete ennek a mozgalomnak az is, hogy a technológia az, ami képes hálóba kötni a világfaluban szétszóródott, mégis egymással élő emberek milliárdjait. A legmodernebb broadcasting technológia szegődik a nemes eszme szolgálatába ezen az estén: a filmekből, koncertekből és beszédekből álló négyórás műsorfolyamot élőben, streamelve lehet követni az interneten, a Pangea honlapján, illetve mobiltelefonon.

A fesztiválhoz mobilfilm-verseny is kapcsolódott, amelyre mindenhonnan érkezett be mobiltelefonnal felvett amatőr kisfilm, a döntőbe került öt alkotást a Los Angeles-i Pangea Napon egyben levetítik, és ünnepség keretében kihirdetik a győztest.