Vaya Con Dios: A mi stílusunk a stílusok keveredése

Dzsessz, blues, flamenco, világzene, folk - szinte képtelenség lenne meghatározni az idén huszonegyedik születésnapját ünneplő belga Vaya Con Dios stílusát. A zenekar most különleges szülinapi ajándékkal lepi meg a rajongókat: CD és DVD The Ultimate Collection címmel, mindennek tetejében pedig egy akusztikus koncertsorozat, ahol a régi nagy slágerek és az év végére tervezett új stúdióalbum dalai is hallhatóak. Az eredeti felállásból már csak Dani Klein énekesnő maradt meg, vele beszélgettünk zenéről, hatásokról és persze a június nyolcadikai budapesti koncertről.

Idén huszonegy éves a Vaya Con Dios, ezért az elmúlt hónapokban bejárták a fél világot.
Most éppen itthon vagyok Brüsszelben, és megmondom őszintén, nem igazán rajongok a több hónapos, kimerítő turnékért. Sokkal jobb, ha ellátogatunk néha egy-egy országba, fellépünk olykor nagyközönség előtt... szóval, élvezzük az élő fellépések sajátos hangulatát, de aztán hétvégenként mindenki a saját ágyában alszik. Jó pár éve ezzel a munkamódszerrel dolgozunk, és ez megakadályozza, hogy elfáradjunk vagy kiégjünk.

Magyarországon másodszor lép fel a Vaya Con Dios. Milyen emlékei vannak Budapestről?
2005-ben már játszottunk itt, viszont én már korábban is jártam Magyarországon! Először valamikor nagyon régen, jó tíz-tizenöt éve is annak... emlékszem, valami tévé-showba hívtak meg, de már nem tudom pontosan, hová. Mindenesetre imádtam Budapestet, gyönyörű város!

Az előadóművészek általában nem sokat látnak a városból a szállodai szobán és a színpadon kívül.
Na, ez rám aztán nem igaz! Akárhova megyek, mindig úgy intézem, hogy legalább pár órát sétálhassak a városban. Budapesten például átsétáltam az egyik Pestet és Budát összekötő hídon, és imádtam!

Ha jól tudom, a kelet- és közép európai cigányzene sem áll távol öntől.
Így van! Régóta ismerem és szeretem a roma muzsikát. Sőt, a roma tradíciókat is érdekes, meghatározó kulturális bázisnak tartom - nem úgy, mint sok ember. A szomorú az, hogy a cigányzenét sokan kedvelik világszerte, de az emberekkel már más a helyzet.

Brüsszelben is van cigánykérdés? Az Európai Parlamentben idén először ünnepelt április hetedikei nemzetközi romanap alkalmával a Vaya Con Dios is fellépett.
Azt hiszem, a világ minden részén van. Én igazából úgy gondolom, nem is annyira az etnikai hovatartozás, mint inkább a neveltetés a felelős ezekért a problémákért. A baj az, hogy a társadalom általában nem veszi tudomásul, hogy a kisebbségeknek saját, önálló kultúrájuk van. Hogyan is próbálkozhatnak a tanításukkal, ha képtelenek elfogadni a hagyományaikat? Így aztán a romák, csakúgy mint a legtöbb kisebbségben lévő etnikai csoport, eleve támadólag lép fel a többségi társadalommal szemben. Egyik atrocitás követi a másikat, ez egy ördögi kör.

A gyökerek fontosak. Francia az anyanyelve, és új albumán kizárólag francia dalok szerepelnek majd.
Így van. Régóta szerettem volna egy csupa francia lemezt készíteni. Különleges a kapcsolatom ezzel a nyelvvel, igazából franciául tudom magam a legjobban kifejezni. Persze flamandul is beszélek, hiszen kétnyelvű környezetben nőttem fel, de francia iskolába jártam. Álmodni és számolni ma is mindig franciául szoktam.

Álmodni, számolni és imádkozni - azt mondják, ez a három dolog mindig az anyanyelven megy a legjobban. A Vaya Con Dios név annyit jelent "Menj Istennel". Ön vallásos?
Nem, egyáltalán nem hiszek Istenben. Abban hiszek, hogy ahhoz, hogy a világ jobbá váljon, először az embernek kell megváltoznia. Hiszek a tiszteletben, a szeretetben - de semmilyen felsőbb hatalomban nem hiszek. Maga a Vaya Con Dios kifejezés egy régi spanyol köszönési forma, ma már nem igazán használják. Nagyjából annyit jelent: "a legjobbakat kívánom"... szóval nem feltétlenül hordoz vallásos jelentést.

Mire számíthat a magyar közönség a június nyolcadikai koncerten?
Az a tapasztalatom, hogy az emberek imádják újra és újra hallani a régi nagy slágereket. Mivel viszont most már huszonegy éve járom a világot, kezdem már unni egy kicsit ezeket a számokat. Így aztán azt találtuk ki, miért is ne hangszerelnénk át őket egy kicsit? Nekünk is izgalmasabb egy akusztikus szett, a mélyvonósokkal és zongorával előadott Just a Friend of Mine, What's a Woman?, Nah Neh Nah, Puerto Rico vagy Don't Cry For Louie. Ezzel együtt persze új számokat is játszunk.

A régi és új Vaya Con Dios elég sokféle stílust ölel el. Tudom, nehéz kategorizálni, de mégis: igazából milyen zenét játszanak?
Hú... hát, ez tényleg nehéz kérdés. Régebben próbáltam definiálni, hogy dzsessz vagy világzene, esetleg pop vagy flamenco... talán blues mélyvonósokkal... ugyanakkor hatásként ott van a reggae vagy a már említett cigányzene is. Ma már meg se próbálok skatulyázni, inkább azt mondom: a mi stílusunk a stílusok keveredése!

És mikor jön az új album, a francia dalokkal?
Eredetileg 2008 novemberére tervezzük, de aztán majd kiderül, mikor végzünk a munkával. Egyelőre stúdiózunk ezerrel, aztán majd a menedzser eldönti, mikor kerüljön a boltokba az anyag.

Nyolc millió eladott lemez után mit mond: kis céggel vagy multival dolgozik szívesebben?
Ez mindig az emberektől függ, de egy dolog biztos: a lemezek nem igazán kelendőek manapság. Szerencsére viszont most nem köt szerződés, szabad vagyok, mint a madár. Igazából csak írom a számokat, aztán felvesszük őket, a többit pedig majd meglátjuk...

Vaya Con dios: Don't Cry For Louie - a csapat harmadik kislemeze 1988-ból

Vaya Con Dios - 2008. június 8. 19.30, Margitszigeti Szabadtéri Színpad