A hét éve minden nyáron Szent Iván éje környékén megrendezett Múzeumok északájának népszerűsége miatt már régebben felvetődött, hogy az év másik szakában is lehetne valami hasonló rendezvényt szervezni. Az idei esős Múzeumok éjszakája pedig azt is bizonyította, a vihar és a rossz idő sem tántorítja el a látogatókat, sőt még többen indulnak el kiállításokat nézni. Így tehát 2009-ben először ősszel is megrendezik a Múzeumok éjszakáját, egyelőre még csak próbaképpen, kevesebb programmal és részt vevő intézménnyel, de az első nyári rendezvényhez hasonlóan hagyományteremtő szándékkal.
Budapesten 30, vidéki városokban pedig 47 múzeum várja november 14-én, szombaton látogatóit, sokan a nyári Múzeumok éjszakájához hasonló programokkal készülnek, tehát ahova júniusban nem tudtunk elmenni, most megnézhetjük. Az 1300 forintért váltható karszalaggal a programban részt vevő múzeumokba ingyenes a belépés, és este hat után szintén ingyenesen használhatjuk a BKV járatait, illetve az ősszel is elinduló, megszokott buszjáratokat.
Nyáron az egyik legfontosabb tanulság volt, hogy hidegben, esőben nem szívesen ingázik az ember a város távoli pontjai között, ezért biztos, hogy most ősszel - a buszjáratok dacára is - nem árt figyelni, hogy a kiválasztott helyszínek közel essenek egymáshoz. Programok természetesen most is bőven vannak.
Városliget és környéke
Lampionos felvonulás, ludaskása és újbor, sült gesztenye és reneszánsz művek, gyermekjátékok és filmvetítés a fűtött termekben, ezt kaphatjuk a Városliget környékén egymástól viszonylag rövid sétára eső, négy múzeumban. A legnagyobb szenzáció kétségkívül a Szépművészeti Múzeumban várja az érdeklődőket, ugyanis csupán egy hete nyílt meg itt az ország valaha volt legnagyobb reneszánsz kiállítása Botticellitől Tizianóig címmel, amelyet valószínűleg ez idő alatt még kevesen láttak. Rossz hír, hogy most sem fogja tudni mindenki megnézni, a bejutás a várható nagy érdeklődés miatt előzetes regisztrációhoz kötött. Jó hír is van: valószínűleg még nem teltek be a helyek, regisztrálni a www.jegymester.hu oldalon lehet. Ugyanitt mesterszakács készítette Márton-napi libás falatokat lehet kóstolni. A kisebbektől a nagyokig talál magának szórakozást mindenki, hiszen lesz bábelőadás (Tintaló társulás előadása), standup comedy (Kiss Ádám), Jamie Winchester-koncert, kézműveskedés és sült gesztenye, tehát minden, mi szem-szájnak ingere. A programok hat órakor kezdődnek itt, előtte tehát érdemes máshol is körülnézni.
Például a Mezőgazdasági Múzeumban, ahol most ősszel is gazdag programkínálattal készültek a szervezők, már délelőtt tíz órától lehet itt foglalatoskodni. Abból a régi közmondásból kiindulva, miszerint "aki Márton napján ludat nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik", Márton-napi libacombbal, ludaskásával, újborral és más finomságokkal várják a látogatókat a múzeumba. Főleg gyerekekkel érdemes itt tölteni a napot, játszóház (Levendula Játszóház) és zenés mese (Görömbő Kompánia) várja őket, a kézműves műhelyben pedig mézeskalácsot, töklámpást, csuhébabát készíthetnek, és kipróbálhatják a tollfosztás régi népi hagyományát is. Egész nap nyitva tart a kézműves vásár, este pedig népzenei koncertek zárják a programot: Balogh Kálmán cimbalomművész, majd Bognár Szilvia népdal-énekesnő lép fel.
SZÍNHÁZI PROGRAMOK
Lampionos felvonulás kettő is lesz, hat órakor a Mezőgazdasági Múzeum elől indul a menet a Vajdahunyad vára körül, este kilenckor pedig a Szépművészeti Múzeum indítja el a saját felvonulását a Hősök terénél.
Ha marad még idő délután, a Közlekedési Múzeumba is érdemes elnézni, a Városliget másik végébe, ahol keresgélős játékban vehetnek részt a gyerekek, Lúdas Matyit ábrázoló kártyákat kell megtalálniuk a kiállítás tárgyai között. Délután kettőkor itt lép fel a Kolompos együttes.
Biztos nem sokan jártak még a Vám- és pénzügyőrség múzeumában, pedig most érdemes: vicces programot állítottak össze a szervezők. Középpontban a skótok állnak: felpróbálhatjuk a skót szoknyát, megfújhatjuk a skót dudát, tanulhatunk néhány skót tánclépést, és persze nem lenne skót az este, ha nem lehetne skót whiskyt kóstolni. Ha valaki kedvet kapott, nem kell messzire mennie: a múzeum a Városligettől öt percre található, egy szecessziós villában (Munkácsy Mihály u. 19/b).
Hármas járattal keresztül-kasul a városon
Mivel nincs olyan szerencsénk, hogy minden múzeum egy helyen legyen, buszra is kell szállnunk, de a hármas számú múzeumi buszjárat sok múzeumot érint, programjainkat bátran felfűzhetjük erre is. (A busz végállomása a Deák Ferenc téren van, de felszállhatunk a Hősök terénél és a Közlekedési Múzeumnál is, hiszen ott is megáll a busz.)
A Magyar Természettudományi Múzeum a gyerekek nagy kedvence, nem is csoda, a főváros egyik legmodernebb, gyerekbarát múzeuma. Itt most a libák lesznek a főszereplők: a múzeumban összeterelnek egy sereg libát, ludat és rokonaikat, a kézműves sarokban még a színező is libás. A felnőttek pedig pihenésképpen bort kóstolhatnak.
Az Iparművészeti Múzeumban két kiállítás is van, amiért érdemes oda is bekukkantani. Az egyik a szeptember végétől látható, gyönyörű szecessziósbútor-tárlat, a másik pedig az emlékszoba-kiállítás, amely - a hagyományos emlékszobákkal ellentétben - nem elhunyt, hanem ma is élő költők és írók tárgyait mutatja be az erre a napra berendezett enteriőrökben, amelyekben a szerzők maguk vezetik körbe a látogatókat (fél hét és fél nyolc között Tóth Krisztina és Hazai Attila, kilenc és tíz óra között pedig Szabó T. Anna és Lackfi János). A múzeum ehhez kapcsolódó programja az este tízkor kezdődő irodalmi karaoke, ahol kortárs költők verseit lehet elszavalni vetített szöveg alapján. A gyerekeket itt az újrahasznosított barkácshangszereken zenélő Béla Műhely zenekar műsora várja nyolckor.
A Magyar Nemzeti Múzeumban november végéig tart nyitva A királylányok messze földről című kiállítás, a november 14-i este jó alkalom, hogy zárás előtt még gyorsan megnézzük. A tárlat a Katalóniába szakadt Árpád-házi királylányok és onnan érkező magyar királynék történetét meséli el fennmaradt tárgyak segítségével. A programok is e kiállításhoz kapcsolódnak elsősorban. Lesz például középkori harcbemutató, a lovagkort bemutató színházi játék, és a gyerekek a lovagi tornák, királyi esküvők, középkori paloták kulisszatitkait ismerhetik meg a nekik szóló, rövidebb, mesélősebb tárlatvezetésen. Nem a királylányokhoz kapcsolódik, de legalább annyira érdemes megnézni: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kedvezményes könyvvásárt tart a múzeumban (vagy a múzeumkertben, időjárástól függően).
Belvárosi séta
A Néprajzi Múzeum esti programsorozata a (M)ilyenek a finnek? című kiállítás köré épül: lesz finn táncbemutató, karjalai finn népdalest, kiválaszthatunk, melyik a legjobb Kalevala-fordítás, a Godot Színház improvizációs előadásában a finnekről szőtt képzeteinkkel szembesít, a Forte fizikai színházi társulata pedig az ősi finn eposz alapján írt előadását mutatja be. De ez csak a rendezvény egyik, méghozzá komolyabbik része. Kicsit beljebb télire eltett lekvárjainkat nevezhetjük be a programokat is szervező múzeumi bolt, a muzbo első lekvárversenyére, részt vehetünk az éjjeli közös festésen, vagy kóstolhatunk magyar és finn ételeket libatöpörtyűtől a szaunázás után fogyasztott kolbásztálig, a szaunamakkaráig.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban egy hónapja nyílt kiállítás a szocializmus időszakának ma már furának ható régi reklámplakátjaiból, de az Utasellátó tárgyait bemutató, sikeres tárlat is nyitva tart még, azt is érdemes megnézni.
A Király utcai templom mögött, a Hegedű utcában húzódik meg a Tűzraktér nevű alternatív kulturális központ, ahol a helyet kapó társulatok, művészeti műhelyek kínálnak programokat termeikben. Óriás kifestő, cirkuszi gyorstalpaló, kalaposműhely, színházi bázis és forralt bor várja az erre járókat.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban a 150 éve született nagy mesélő, Benedek Elek emlékére megnyílt kiállítás köré épül a négy órakor kezdődő programsorozat. Mindenféle mesefigurákat lehet készíteni a kézműves sarokban, lesz bábszínházi előadás, a bátrabbak pedig indulhatnak a mesés akadályversenyen.
A hegy gyomrában
A Várhegyet pincerendszerek, vájatok és üregek hálózzák be, amelyekben régen, a filoxéravész előtt a szőlősgazdák tartották boraikat, ezek aztán alkalmasak voltak arra, hogy háború idején kimélyítve és berendezve óvóhelyet, kórházat alakítsanak ki bennük. A Várkerület legérdekesebb látványosságai közé tartozik ezeknek a rendszereknek a bemutatása. Három intézmény mutatja meg, mi zajlott régen a Várhegy gyomrában: a Budavári Labirintust először az ősember használta, a második világháború előtt óvóhelyként használták, a nemrég nyílt Királyi Borház és Pincemúzeum, a reneszánsz korban kialakított királyi borpince kanyargó folyosóit mutatja be, a Sziklakórház pedig múzeumi körülmények között próbálja meg rekonstruálni az egykori háborús kórházat. Sajnos a labirintus nem vesz részt a Múzeumok őszi éjszakája programjaiban, viszont a Sziklakórház és a Pincemúzeum is különleges programokkal készül a rendezvényre.
A Pincemúzeumban délután kettőtől folyamatosan indulnak a pinceséták, közben - stílszerűen - borkóstolóval, kocsmadalokkal és játékokkal szórakoztatják a látogatókat. A Sziklakórházban már délelőtt elkezdődnek a programok, ide azért is érdemes elmenni, mert máskor 3000 forintba kerül a jegy, most 1300 forintért lehet megnézni ugyanazt. Korhű ruhába öltözött kísérők vezetik körbe az érdeklődőket a viaszbábukkal és korabeli berendezési tárgyakkal élethűvé varázsolt termekben (kb. negyedóránként indul tárlatvezetés, nem kell előre bejelentkezni), az előtérben pedig történelmi előadások elevenítik fel a légókórházként és atombunkerként használt Sziklakórház történetét. A kórház elől kb. óránként indulnak katonazenekarok a Vár különböző tereire, sötétedés után fáklyás kísérettel.