Hollandia labdarúgó-szövetségét, a Koninklije Nederlandsche Voetbalbondot 1889. december 8-án alapították meg. A FIFA-nak 1904, az UEFA-nak 1954 óta tagja. A válogatott többször is nagy sikert aratott világversenyeken, de teljesítménye még az eredmények elérésekor is gyakran elmaradt valós tudásától.
Világbajnokságon 1930-ban nem indultak, 1934-ben kilencedikek, 1938-ban tizennegyedikek lettek. A világháború után első ízben 1958-ban neveztek be a vetélkedésre, de egészen 1974-ig nem sikerült kvalifikálniuk magukat a döntőbe. A hetvenes évek közepén azonban elérkezett a holland labdarúgás aranykorszaka: 1974-ben és 1978-ban is vb-másodikok lettek, ám ez csalódásnak számított.
Főleg az első ezüst, mert a németeknél mindenképpen jobb csapatuk volt (olyan futballisták játszottak akkor a tulipánosoknál, mint Rijsbergen, Krol, Neeskens, Van der Kerkhof, Rensenbrik, s nem utolsósorban Cruyff), de az argentinok ellen elvesztett finálé után is keserű maradt a szájuk íze.
A két érem egyben hosszú időre böjtöt is jelentett, nem csak a világbajnoki sikerek, hanem már egyáltalán a vb-re kijutás terén is. Legközelebb 1990-ben voltak ott a legjobbak között (előtte, 1986-ban éppen mi, magyarok előztük meg őket a csoportban, s akadályoztuk meg imígyen vb-részvételüket), de ekkor nagy csalódást okozva kiestek a nyolcaddöntőben, igaz, az ellenfél a későbbi győztes Németország volt. 1994-ben már jobban szerepeltek, ekkor csak a negyeddöntőben kényszerültek búcsúra (itt is a későbbi aranyérmes, Brazília verte ki őket szoros mérkőzésen), s 1998-ban még jobban, mert ekkor bronzérmesek lettek.
Az Eb-ken is voltak jó eredményeik, sőt, egyetlen nagy sikerüket a kontinensviadalon érték el. A döntőbe először 1976-ban jutottak el, de a holland aranycsapat ekkor "csak" harmadik lett. Legközelebb 1988-ban verekedték be magukat a legjobbak közé, s a Gullit-Van Basten-Rijkaard trió aranyérmet jelentett a hollandoknak.
1992-ben is bejutottak az elődöntőbe, négy évvel később viszont már a legjobb nyolc között búcsúra kényszerültek, míg a legutóbbi, belgákkal közös rendezésű Európa-bajnokságon az elődöntőben fantasztikus körülmények között tizenegyesekkel kaptak ki az olaszoktól.
Azok után, hogy a legutóbbi világbajnokságról lemaradt a gárda, új tréner került az Oranje élére Dick Advocaat személyében, akivel eleinte remek eredményeket ért el a csapat. Balszerencséjére azonban a selejtezők során fiai egy csoportba kerültek az egyik legjobb formában lévő európai válogatottal, és a csehek mögött csak a második helyet sikerült megszereznie a holland csapatnak, mivel Prágában 3-1-es vereséget szenvedett.
A pótselejtezőben viszont már több szerencséjük volt Nistelrooyéknak, hiszen a gyengécske skótokat kapták, akik előbb ugyan leckét adtak a hollandoknak küzdeni tudásból, de a visszavágón már a nagyobb játéktudás érvényesült. A németalföldi csapat sikereinek záloga a támadófutball lehet, hiszen elképesztően gazdag kiváló csatárokban és támadó középpályásokban, a védelme viszont nem az igazi. Ha Advocaatnak sikerül csapatot faragnia a sok sztárból, és nem a nevek alapján állítja össze a kezdő tizenegyet (lásd a skótok elleni visszavágó), akkor a holland együttes mindenképpen az esélyesek közé tartozik majd az Eb-n.