Lettország - ki tudja?

Megelőzték a Gellei-csapatot (is) a csoportban, a pótselejtezőn meg hatalmas meglepetésre a törökökön is áthámozták magukat. Csoda - élen valami Verpakovskisszal.

A balti államban már a két világháború között létrejött a labdarúgó-szövetség, egészen pontosan 1921-ben, és a szovjet invázióig, vagyis 1940-ig az ország válogatottja rengeteg mérkőzést játszott, bár ezek többségét a többi balti csapat ellen vívta.

Ezt követően aztán a Szovjetunió berkein belül a lett futball meglehetősen mostoha szerepet kapott, a Daugava Riga ugyan eltöltött pár évet az első osztályban, de többnyire a második vonalban szerepelt - igaz, közben a területi pontvadászatban rendszeresen 16 gárda versengett. Az 1991-es önállóságot követően aztán újjáalakult a szövetség, és megint elindult az országos bajnokság, amely a magyar fül számára érdekes Virsliga nevet viseli.

A lett válogatott először az 1994-es világbajnokság selejtezőin indult el, és bár nyeretlen maradt, hazai pályán pontot szerzett a dánok és a spanyolok ellen is, Albániát meg is előzte. Az 1996-os Európa-bajnokság kvalifikációs sorozatában a lettek négy győzelmet is szereztek, ebből egyet Ausztria, egyet pedig Észak-Írország ellen, vagyis kezdtek felkapaszkodni a középmezőnyhöz.

A 2000-es kontinensviadal selejtezőiben a mostanihoz hasonlóan nyitottak, sokáig a második helyen álltak, ám akkor még nem tudták megtartani ezt a remek pozíciót. A legutóbbi vébé előtt pedig rendkívül gyengén szerepeltek, így senki sem várta tőlük azt az eredményt, amit végül elértek.

Az első selejtezőn a svédek ellen elért hazai döntetlen még nem sokat jelzett, ám a lengyelek elleni idegenbeli diadalra már mindenki felkapta a fejét. És mivel a lettek ezt követő két összecsapásukat San Marino ellen vívták, a balti állam tartósan ott volt a csoport élmezőnyében. A magyarok elleni idegenbeli vereség, majd a lengyelek elleni hazai fiaskó után megint mindenki leírta őket, és erre fizetett rá a magyar gárda is, amely így vereséget szenvedett Rigában.

Az utolsó körben aztán a svédek számára már tét nélküli találkozón Aleksanders Starkovs gárdája Stockholmból is elhozta a három pontot, de a pótselejtező elérését még ekkor is sokan a maximumnak gondolták a csapattól, különösen, hogy a törökökkel kellett megmérkőznie. Verpakovskisék azonban nem hagyták kihasználatlanul életük nagy lehetőségét. A csapat játéka elsősorban a szélvészgyors támadóra épül, a Skonto Riga csatára az utolsó hat tétmeccsen hat gólt ért el.