Játékosként ért el komoly sikereket, hiszen összesen 38 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben, és tagja volt annak a CSZKA Szófiának, amely a nyolcvanas évek elején azt a páratlan bravúrt hajtotta végre, hogy két egymást követő szezonban is kiverte a címvédőt a BEK-ből: az 1980-81-es kiírásban a Nottingham Forest, egy évvel később pedig a Liverpool FC lett a bolgárok áldozata, utóbbi szezonban egyébként a CSZKA elődöntőt játszott.
Tréneri karrierjét a francia Grenoble játékos-edzőjeként kezdte (ahol tanítványai között volt a fiatal Youri Djorkaeff is), majd hazatérve dolgozott a másodosztályú Csaradafn Gabrovonál, az FC Minionnál, illetve a Vidima-Rakovszkinál. Egyetlen élvonalbeli tapasztalata nem volt valami hosszú távú, 1995-ben négy hónapon keresztül irányította a CSZKA Szófiát.
Markov azonban alaposan rácáfolt a kétkedőkre, hiszen irányítása alatt az elmúlt években csak egyénieskedő sztárjelöltek gyülekezetének tűnő bolgár gárda igazi csapattá érett. Az új szövetségi kapitány végig kitartott az általa favorizált 4-4-2-es felállás mellett, és remekül sikerült motiválnia játékosait, aminek köszönhetően sokan máris az új "aranygenerációról" beszélnek Bulgáriában.