Albánia kisebb meglepetésre 1-0-ra legyőzte Romániát az A csoport utolsó fordulójában, ez pedig a magyaroknak a legjobb, mert nagyban nőtt az esélyük a négy legjobb harmadik hely egyikének megszerzésére.
A sokkal szebb eredményeket remélő Románia most forrong, hiszen a válogatott győzelem nélkül, tök utolsóként esett ki a tornáról. Egyértelműen Anghel Iordanescu szövetségi kapitány nyakába varrják a kudarcot.
Még el sem kezdődött az Eb, mikor a román keretből kimaradó Constantin Budescu nekiment a kapitánynak.
"Csalódott vagyok, hogy nem lehet ott a válogatottban, az edzőtábort azért megérdemeltem volna. Iordanescuról megvan a véleményem, el sem hittem, hogy ő lett a kapitány. Azt hittem, csak egy vicc, főleg, amikor előjött a 90-es éveket idéző munkamódszereivel. Semmi személyes problémám nincsen vele, tisztelem az eredményeit és az életkorát, de ez a véleményem" – mondta Budescu.
A román válogatott az első meccsén tulajdonképpen helytállt, és csak szűken kapott ki 2-1-re a franciáktól, de már ez a meccs sem volt botránymentes. Denis Alibec, a válogatott támadója kényelmesen cigizgetett az öltözőben, mikor a társai már a második félidő kezdéséhez készülődtek – írta meg a román Gazeta Sporturilor.
A Svájc elleni döntetlent követően aztán újabb részletek szivárogtak ki az öltözőből. A román sajtó úgy tudja, hogy Iordanescu a saját játékosai nevével sem volt tisztában minden alkalommal, nem emlékezett rá, hogy percekkel korábban mit mondott a segédedzőjének, ha pedig valamivel nem volt megelégedve, üvöltözni kezdett a csapattal.
A keret hangulatának az sem tett jót, hogy a torna előtt egy hónappal menesztette azt a Pompiliu Popescut, aki 30 éve dolgozott a válogatott orvosaként – állítólag azért kellett mennie, mert elérte a nyugdíjkorhatárt, Iordanesu legalábbis ezzel magyarázta döntését. A csapattagok állítása szerint viszont utódjának fogalma sem volt, melyik játékosnak milyen gyógyszerekre van szüksége, és összességében pocsékul látta el a feladatát.
Mindennek a tetejébe Iordanescu edzésmódszerei is a csapat ellen dolgoztak. A keret tagjai folyamatosan sérülésekkel küzdöttek, Svájc ellen mindhárom játékosát sérülés miatt kellett lehívnia a kapitánynak – talán nem véletlen, hogy Budescu régen elavult edzésmódszerekről beszélt a kapitánnyal kapcsolatban.
Felmerülhet a kérdés, hogyan került egyáltalán a válogatott élére az a Iordanescu, aki 2006 és 2014 között egyáltalán nem is edzősködött? A válasz egyszerű: ő volt kéznél, és elég olcsó is volt a szövetség számára.
A jobb román edzők, mint például Dan Petrescu, eurómilliós fizetésekért dolgoznak a világban, nem volt esély hazahívni őket. A tehetséges, feltörekvő román edzőknek nincs esélyük a posztra, hacsak nem kötődnek a Steauához. A közvélemény szívesen látta volna a kispadon a Dinamo Bukaresttel és a kolozsvári CFR-rel háromszoros bajnok Ioan Andonét, aki az 1990-es években a válogatott meghatározó tagja volt, de a szövetség hallani sem akart róla. Az elmúlt harminc évben a román válogatottnak mindössze egy négyéves periódusa volt, amikor nem Steaua-kötődésű kapitánya volt a román válogatottnak.
Külföldi kapitány pedig szóba sem kerülhet, a román kispadon még sosem volt példa ilyesmire, mert a hazai szakma még a gondolatát sem tudná elviselni egy ilyen forgatókönyvnek.
Így fordulhatott elő, hogy Anghel Iordanescu minden szakmai alapot nélkülöző kinevezése végül csúfos kudarcra ítélte a válogatottat a franciaországi Európa-bajnokságon.