Kasszát csináltak a futballbírók

Meglepő kijelentést tett Puhl Sándor, az MLSZ játékvezetői bizottságának elnöke: a bírók múlt heti edzőtáborozásán azt mondta, hogy a múlt bajnokságban a tizenhatoson belüli szabálytalanságokért adott sárga lapok nyolcvan százaléka indokolatlan volt. Ugyanakkor a "főbíró" a következő bajnokságra sem ígért hiba nélküli bíráskodást, bár közölte: mindenképpen törekedni kell a tévedések csökkentésére.

Nyakunkon a futballbajnokság, s a régit még jószerivel "ki sem heverhettük". Edzenek a csapatok, de a játékosoknál fürgébbek voltak a játékvezetők, ők már a múlt szerda óta "dolgoztak", Balatonfüreden, tíz ország bíróinak társaságában edzőtáborozáson vettek részt. "Sűrű a program, de még mindig jobb, mintha a hó- ban kellene kínlódni, futballozni, meccset vezetni - mondta lapunknak Puhl Sándor, az MLSZ jb elnöke. - Most naponta két kemény elméleti foglalkozást tartottunk, alaposan, videofelvételek segítségével értékeltük a múlt bajnokságot."

A jb-elnök általánosságban azt mondta, hogy összességében jó évet zárhattak volna, ha nincs néhány kirívóan gyenge játékvezetői teljesítmény. Ezek egyik oka a bajnokság átszervezése, a korábbiaknál jóval élesebb hajrá, a több éles meccs és a feszült légkör volt. A játékvezetőknek - azon túl, hogy mindent részletesen elemeztek - nem szabad már a múlttal foglalkozniuk, inkább a hibák megelőzésére kell figyelniük.

“Három fő problémakört érintettünk a továbbképzés során - folytatta Puhl Sándor -, s az első a fokozott koncentrálás. A második fontos feladat a helyezkedés javítása. Ez főként a tizenegyesek megítélésénél lehet sorsdöntő, mert sokszor két-három méteres oldalmozgással olyan pozícióba kerülhet a bíró, hogy mindent tökéletesen láthat, s jól tud ítélni. Persze itt a szerencsének is lehet szerepe, de a játék olvasása, az együttmozgás az akciókkal és a gyors reagálás szakmai alapkövetelmény. Mint ahogyan a harmadik kérdéskör, a megfelelő fizikai állapot is."

Játékvezetőink erőnlétéről azt mondta az elnök, hogy egy-két bíró kivételével nem volt fizikális gond, ennek ellenére 2002-től az évi kétszeri fizikai felmérés helyett négyszer kell futótesztet teljesíteniük az élvonalbeli bíróknak.

Külön foglalkoztak a partjelzőkkel, azaz az asszisztensekkel is. Puhl úgy tartja, nagyon sokszor volt gond a lesek megítélésével, ugyanakkor nem mindig nyújtottak kellő segítséget a vezető bírónak a partjelzők.

Ráadásul a technika is nehezíti a bírók helyzetét, hiszen a tévé segítségével ezerszer visszajátszhatnak egy-egy vitás jelenetet, míg a játékvezetőknek azonnal dönteniük kell, mégpedig önállóan, őket nem segítik rafinált szerkezetek - mint például a gólvonal mögé pattanó labda góljelzője - vagy apró technikai megoldások. Pedig időnként nagyon jól jönnének, sok fölösleges, meddő vitától szabadulhatna meg a labdarúgás.

A fegyelmezés, különösen a sárga lapok hangsúlyosan szerepeltek a továbbképzésen, tudtuk meg Puhl Sándortól. Az UEFA jb alelnöke, Kenneth Riiden előadásában kiemelte, hogy a sárga lap elhamarkodott "osztása" könnyen megbosszulhatja magát, hiszen a következő eset már piros lappal jár, holott az első sárga - hacsak nem durvaságról van szó - hatását jelbeszéddel, mimikával, metakommunikációval is el lehetne érni. És a második sárga, azaz a piros lap kiosztása már mérlegelésre késztetheti a játékvezetőt, ezért aztán gyakorta előfordul, hogy valóban goromba szabálytalanságok megtorlatlanul maradnak.

Sajátságos a magyar "sárgalap-helyzet", magyarázta Puhl, mert szerinte a múlt bajnokságban a tizenhatoson belül elkövetett szabálytalanságok nyolcvan százalékánál nem volt jogos a sárga lapos figyelmeztetés. "Ez azért volt így - folytatta a jb-elnök -, mert sokan félreértelmezik a sárgalap-kényszert. Ugyanis nem igaz, hogy minden megítélt tizenegyesnél automatikusan sárga lap is jár a szabálytalankodónak. Elvégre olyankor kell tizenegyest ítélni, amikor valamelyik védő a tizenhatoson belül olyan szabálytalanságot követ el, amelyért közvetlen szabadrúgás járna a mezőnyben. A tévedések másik gyakori forrása, a műesések elbírálása. Attól még, hogy valaki elesik a büntetőterületen belül, nem kell mindjárt szimulánsnak minősíteni."

Ami a jövőt illeti, az elnök nem ígérte, hogy ezután hibátlanul vezetnek majd minden meccset. Mint mondta, a tévedéseket nem lehet kizárni, de mindenképpen törekedni kell a csökkentésükre. "Még, ha nehéz is, tudomásul kell venni, hogy a játékvezetői tévedések részei a játéknak. Ezt sok magyar játékos elfogadja, az edzők már kevésbé. Pedig a hibanélküliségre nincs semmilyen garancia."

Kiss László

(Magyar Hirlap)