Jégkorong

A világ legnépszerűbb téli sportágának szülőföldje hol is lehetett volna, mint Kanadában, ahol az 1800-as évek közepén kezdett kialakulni a jégkorong, hogy aztán - érdekes módon - 1920-ban, éppen egy nyári játékon mutatkozzon be az olimpia nyilvánossága előtt.

A mai játékhoz hasonló elő találkozóra 1875-ben, Montrealban került sor, a szabályokat J. G. A. Creighton alkotta meg. A két csapat 9-9 játékosból állt, és a szabályok nagy része a rögbit idézte. 1910-től alkották meg a három harmados játékidőt, 1911-től egy időben már csak hat játékos lehetett a pályán.

A jégkorong - téli olimpia híján - 1920-ban, Antwerpenben debütált az ötkarikás játékokon, a tornát Nagy-Britannia nyerte meg Dánia és Belgium előtt. Ha ezt nem számítjuk, akkor a téli játékok történetének legnagyobb sorozatát Kanada mondhatja magáénak, hiszen 1924 és 1952 között csak a juharlevelesek nyertek. A nagy sorozatot a Szovjetunió felbukkanása törte meg, a keletiek 1992-ig minden olimpián nyertek, kivéve a két Egyesült Államokbeli fellépést: 1960-ben Squaw Valleyben és 1980-ban Lake Placidben a házigazdáé lett az arany.

A változást az 1994-es, lillehammeri olimpia hozta meg, ahol már limitált létszámban ugyan, de részt vehettek az NHL-ben szereplő profik is. A nagy áttörés azonban éppen Kanada és az Egyesült Államok számára sült el rosszul. Norvégiában a svédek, míg nyolc éve, Naganóban a csehek nyertek, miközben Kanada - többek között a legendás Wayne Gretzkyvel soraiban - labdába (korongba) sem tudott rúgni.

Salt Lake Cityben 50 év után azonban összejött végre a kanadai arany, ráadásul ezúttal a női versenyben is a juharlevelesek diadalmaskodtak. Az idei olimpia idejére a NHL ismét szünetel, hogy minden profi részt vehessen a játékokon.