Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése a XXXII. nyári olimpiai játékokról, Tokióból.
Az első két mérkőzésen, a franciáktól és a braziloktól elszenvedett vereség után nagyon nehéz helyzetbe került az olimpián a magyar női kézilabda-válogatott.
Az oroszok elleni harmadik csoportmeccsen gyakorlailag győzelmi kényszerben játszottak a magyarok, hiszen egy esetleges harmadik vereség könnyen a kiesés szélére került volna a csapat.
A csoportunkban a spanyolok csütörtökön legyőzték az eddig veretlen brazilokat, így még jobban megkavarodott a helyzet. Utánunk következett a francia-svéd meccs, amely szintén befolyásolhatta a mi sorsunkat, ezzel azonban ráértünk később is foglalkozni, most tényleg csak az oroszok elleni mérkőzésre kellett koncentrálnunk.
Az oroszok szerezték meg a vezetést, de Zácsik Szandra gyorsan egyenlített, majd nem sokkal később már nálunk volt az előny. Nagy gólváltás alakult ki, de az oroszok dobtak egy olyat Bíró Blankának, amibe belepirult minden magyar. 3-3 után két gyors orosz gól következett, ezzel lépett el a címvédő.
Aztán hárommal, mert megint előjött az a rövidzárlat, amely a brazilok ellen is tapasztalható volt.
Három orosz gólra kettő volt a magyarok válasza, mindkettő hetesből született ls mindkettőt Klujber dobta be, így a 9. percben 5-6 volt az állás. Ekkor emberhátrányba került a magyar csapat, amit az oroszok könyörtelenül, két góllal használtak ki. Ha Bíró Blanka nem véd ekkor bravúrosan, sokkal nagyobb lett volna a különbség.
Rengeteg technikai hibával játszottak a magyarok, pedig az orosz csapat sem volt éppen csúcsformában - csak éppen három góllal vezetett. Aztán már négy góllal, pedig még csak a meccs 18. percében jártunk.
A védekezésünk szétesett, az oroszok tetszés szerint lőtték a góljaikat, a 13. találatuknál kisakkozták a tehetetlen magyar védelmet.
Elek Gábornak 8-13-as állásnál időt kellett kérnie. Ez már a második időkérése volt Eleknek az első félidőben, de hiába.
Hat góllal vezetett az orosz csapat, gyengén játszott a magyar. Talán csak egyedül Zácsik Szandra teljesítményéről lehetett pozitívan írni. Vámos Petra gyenge lövését játszi könnyedséggel védte az oroszok kapusa, majd az indításból újabb gólt kaptunk.
Ekkor már 7 góllal vezetett az ellenfél.
Az oroszok minden lövése bement Janurik Kinga kapujába. A 29. percben Vjahirjeva lábbal két embert vert meg, ezt nem volt jó nézni. Az első félidő utolsó percében két magyar gól született, ez egy kicsit visszaadta a reményt, de a 17-22-es félidei állás nem volt éppen biztató. A 22 kapott gól meg különösen nem.
Orosz góllal és kihagyott magyar helyzettel indult a második félidő. Az olimpiai bajnoknak tökéletesen megfelelt a hatgólos különbség, nagyon szét sem kellett szaggatniuk magukat. 17-24-es állásnál ugyan két gól lőttek a magyarok (a második, Lukács lövése a szélről tényleg szép volt), de még mindig tetemesnek mondható hátrányban játszottunk. Ráadásul ezzel felpiszkáltuk az orosz csapatot is, de a nagy adok-kapokban itt viszonylag jól tartottuk magunkat.
Zácsik tényleg kiemelkedtett az amúgy rosszul játszó magyar csapatból.
A sok helyzetet elpuskázó Vámos nem adta fel, rendíthetetlenül próbálkozott és végre lőtt is egy gólt. Az volt a baj, hogy 40 perc alatt már 29 gólt kaptunk, azaz a védekezés nem akart összeállni.
A 42. percben tört meg a jég, mert elmozdutunk a mínusz 5 gólról Klujber góljával. Majd amikor már majdnem passzív miatt elvették az oroszoktól a labdát, megint kaptunk egy leventególt.
Csalódottan néztük, hogy peregtek a percek és négy gólnál jobban nem tudtunk közelebb kerülni az orosz csapathoz.
Bíró Blanka visszajött a magyar kapuba, de nem tudott segíteni.
Tizenkét perc volt hátra és öttel vezetett az ellenfél - a helyzet a látottak alapján reménytelennek tűnt. Hét perc volt hátra és 6 góllal vezetett Oroszország. Hetest kaptak és emberelőnybe is kerültek. Be is dobták, s ezzel a lényegi kérdések el is dőltek.
Már csak a számszerű végeredményre vártunk, ez is hamar kialakult: Oroszország 38-31-re, azaz hét góllal győzött.
A teljesen formán kívül játszó magyar válogatott harmadik vereségével nagyon közel került a kieséshez. Bár tudtuk, hogy a csoportunk nagyon erős, ezt azért előzetesen nem gondoltuk volna. Folytatás két nap múlva a spanyolok ellen.
Ezzel a vereséggel a magyar női kézilabda-válogatott szinte reménytelen helyzetben várja a torna utolsó két meccsét a spanyol és a svéd csapat ellen.
Elek Gábor, a meccs után az M4 Sportnak elmondta Szucsánzski Zitát cserélni kell majd sérülés miatt.
„Sokat tett a védekezés azért, hogy ez a meccs így alakuljon. Ennyi kapott góllal nem lehet meccset nyerni. Kényszerűségből többet kellett cserélnünk, egyértelműen a védekezés döntötte el ezt a mai meccset. Számolgatni mindig érdemes, még tovább lehet jutni. Nagyon nagy vérveszteség nekünk, hogy elvesztettük a két irányítónkat. Az olimpiai selejtezőhöz képest mások az ellenfelek, a kulcsjátékosok sem úgy játszanak mint a selejtezőn, de összességében hátul nem tetszik nekem ez az egész" – mondta Elek Gábor.
„Nagyon pechesek vagyunk, elvesztettük a két irányítónkat, nagyon csalódott vagyok. Én is felrakom a kezem, nem tudtunk egy faultot csinálni hátul, nem tudtuk megállítani az oroszokat, a kapusoknak nem tudtunk támogatást adni. A támadás egész jó volt, de ilyen védekezéssel senki ellen nem tudtunk volna nyerni. Mindenhonnan gólt kaptunk. A brazilok elleni vereség után sokat beszéltünk, de szinte semmi nem változott. Értelmetlenül állok azelőtt, hogy nem jönnek a dolgok, amikre készültünk, mintha összeroppant volna minden, amikor az olimpia elkezdődött, nagyon szomorú vagyok és csalódott. Az utolsó két meccsen mennünk kell előre, gondolkodás nélkül és akkor abból hátha kisül valami." – mondta Tomori Zsuzsanna.
„Még mindig a védekezéssel küszködünk. Támadásban türelmesebbek voltunk. Voltak ugyan kimaradt helyzetek, de a védekezés az, amin javítani kell. Sokkal erőszakosabbnak kell lenni. Kicsit görcsösek voltunk az első két meccsen, mindenki egyénieskedni akart, ez ma kicsit jobb volt, de a védekezés nem akar összeállni. Ennek ellenére még nincs vége, van még két meccsünk. Nem szeretnék számolgatni, megyünk tovább és remélem, senki nem adja majd fel" – mondta Klujber Katrin.