Felmutatta az aranyérmét és felengedték a buszra

Szilágyi Áron Tokióban az olimpiai dobogó tetején

A háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron olyan sporttörténelmi tettet hajtott végre Tokióban, amelyre korábban egyetlen férfi vívó sem volt képes a világon. A 31 éves magyar sportoló a férfi kardvívás legnagyobb legendái közé emelkedett. Portré Szilágyi Áronról, aki még fel sem fogta, mit ért el valójában.

Szilágyi Áron 1990. január 14-én született, Budapesten. Gyerekként sok sportágat kipróbált, tornázott, teniszezett, de még a tollaslabdázásba is belekóstolt. A tornától azért tanácsolták el, mert az edzők túl magasnak találták. Kilencéves volt, amikor az iskolájában megjelent a Vasas vívószakosztályába toborzó Gerevich György.

Szilágyi Áron és édesanyja ezt követően megnézték, milyen is az a vívás. Érdekesség, hogy először egy párbajtőredzővel kezdtek beszélgetni, de belépett a terembe Gerevich György, aki elragadta a kollégájától a kisfiút, mondván, ebből a gyerekből csakis kardvívó lesz, semmi más.

A vívólegenda megérzése gyorsan beigazolódott, mert Szilágyi Áron hamar szállítani kezdte az eredményeket, így 14 évesen már kadett-világbajnokságon szerepelt.

2007-ben Nébald György, a kardozók szövetségi kapitánya azért válogatta be világbajnokságra készülő felnőtt csapatba az akkor még csak 17 éves Szilágyit, mert Lengyel Balázs megsérült.

Leiskolázta a négyszeres olimpia bajnok legendát

Az oroszok elleni negyeddöntőben ugyan Nemcsik Zsolt volt a befejező ember, de találkozó Szilágyi Áron és a négyszeres olimpiai és tízszeres világbajnok Sztanyiszlav Pozdnyakov csörtéjéről marad emlékezetes. A tinédzser versenyző 8-3-ra legyőzte az oroszt, aki akkor a kardvívás egyik legnagyobb alakja volt. Az oroszok elleni győzelem szárnyakat adott a magyar csapatnak, amely az elődöntőben az ukrán, a döntőben pedig francia gárdát is legyőzte, így világbajnok lett a magyar csapat Szentpéterváron.

Tragédia a pekingi olimpia előtt

2008. augusztus 2-án, azon a napon, amikor Szilágyi Áron és a magyar kardcsapat elutazott a pekingi olimpiára, meghalt Gerevich György (a hétszeres olimpiai bajnok Gerevich Aladár fia), aki nélkül Szilágyiból sosem lett volna háromszoros olimpiai bajnok. A mester és tanítványa mindig közel álltak egymáshoz. Bár a 62 éves Gerevich súlyos betegséggel küszködött, halála nagyon megrendítette Szilágyit.

Gyuri bácsi apám helyett apám volt. Rengeteg időt töltöttünk együtt" –

nyilatkozta az akkor még csak 18 éves vívó. Ez után lett Szilágyi edzője Somlai Béla, akivel 2012-ben Londonban csúcsra ért a kiváló kardvívó.

Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnokként készülhetett a tokiói játékokra Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

A magyar kardválogatott a világbajnokság megnyerésével harcolta ki a jogot a pekingi olimpiára, a közvélemény pedig úgy gondolt, a vb-győzelem után az olimpiát megnyerni gyerekjáték lesz. Azonban az amerikaiak már a negyeddöntőben megállították a magyarokat, akik így a hetedik helyen fejezték be a pekingi olimpiát.

Szilágyi a csalódást keltő pekingi olimpia után - ahol egyébként egyéniben a legjobb 16 közé került - 2009-ben megnyerte a debreceni U23-as Európa-bajnokságot, az antalyai felnőtt világbajnokságon bronzérmes lett a kardcsapattal, a belfasti junior vb-n pedig egyéniben második, csapatban első lett. A 2010-es bakui junior világbajnokságon egyéniben bronzérmes lett.

A 2012-es londoni olimpiára a kardcsapat ki sem jutott, a szakágat egyedül Szilágyi Áron képviselte, aki az ötkarikás játékok előtt arról beszélt, hogy egyáltalán nem nyomasztja, hogy kardvívásban egyedül kell képviselnie Magyarországot.

Az akkor 22 éves Szilágyi elbírta a terhet, és megnyerte az egyéni versenyt. Ráadásul ő volt az első magyar aranyérmes a londoni olimpián, a sikere pedig megadta az alaphangját a magyar olimpiai sikeres szereplésnek.

Szilágyi Áron és edzője, Somlai Béla a 2012-es londoni olimpián aratott győzelme után Forrás: AFP/ALBERTO PIZZOLI/Alberto Pizzoli

A legtöbben ekkor ismerték meg Szilágyi Áront, akinek a magabiztosságért sem kellett a szomszédba mennie. A londoni olimpián ugyanis a magyar vívó megpróbált felszállni a médiabuszra, de egy helyi rendező elkérte az akkreditációját. Erre Szilágyi felmutatta neki az aranyérmét, és azon nyomban felengedték.

Az első olimpiai bajnoki cím után Szilágyi Áront nagy elődjéhez, az 1948-as, szintén londoni olimpián győztes Gerevich Aladáréhoz hasonlították. Az előző két londoni olimpián is magyar vívóé volt a kardvívás aranyérme: 1908-ban Fuchs Jenő, 1948-ban pedig a legendás Gerevich Aladár győzött.

Örülök, hogy Gerevich Aladárhoz hasonlítottak, mert fia, Gerevich György volt a nevelőedzőm, és iszonyatosan sokat köszönhetek neki" –

nyilatkozott az akkor 22 éves vívó, aki hozzátette, hogy még nem fogta fel, mit jelent olimpiai bajnoknak lenni. „Egy órája vagyok olimpiai bajnok, de biztos hetek kellenek hozzá, hogy ezt feldolgozzam. Most csak hihetetlenül felszabadult és boldog vagyok, semmi mást nem akarok, csak megölelni a szeretteimet."

Szilágyi azt mondta, nem érezte tehernek, hogy egyedüli kardozóként jutott ki az olimpiára, amelyről a csapat lemaradt.

„Nem én fogom megmenteni a magyar vívást, ez nem ilyen egyszerű, egy fecske nem csinál nyarat. Vannak a vezetésben megfelelő emberek, akik ezen dolgoznak. Az én feladatom, hogy ha Rióban lesz kardcsapatverseny, ott legyünk a csapattal."

A 2013-as zágrábi Európa-bajnokságon csapatban – Gáll Csaba, Gémesi Csanád és Iliász Nikolász társaként – a második helyen végzett. A budapesti világbajnokságon egyéniben 14–15-re kikapott az elődöntőben a későbbi ezüstérmes orosz Nyikolaj Kovaljovtól, így bronzérmet szerzett. A világbajnokság alatt pedig beválasztották a Nemzetközi Vívószövetség sportolói bizottságába.

2015-ben egyéniben Európa-bajnokságot, csapatban bronzérmet nyert. 2015 augusztusában hét év közös munka után szakított edzőjével, Somlai Bélával.

Egy évvel az olimpia előtt az úszásban épp zajlott a nagy edző- és klubkeringő, a válogatott számos tagja döntött úgy, hogy máshol, mással akarja folytatni a felkészülést.

A vívóknál ez kevésbé volt jellemző. Az pedig, hogy egy olimpiai bajnok hagyja ott addigi mesterét, felettébb szokatlan lépésnek tűnt. Pedig Szilágyi Áron már akkor is elmondta, hogy a döntését kizárólag szakmai okok motiválták. Szeptember 4-re meg is lett az új edzője, Decsi András kizárólag Szilágyi miatt hagyta ott szingapúri tréneri állását, és jött vissza Magyarországra.

Ezt követően a Magyar Olimpiai Bizottság Szilágyi Áront jelölte a riói olimpia zászlóvivőjének, ami óriási megtiszteltetés, de a statisztikákban és a babonákban egyformán járatosak nyomban jelezték, hogy legutóbb a kalapácsvető Németh Imre tudott magyar zászlóvivőként olimpiai bajnokságot nyerni még 1948-ban.

A 2016-os riói olimpián Magyarország zászlaját Szilágyi Áron vitte Forrás: AFP/Pedro Ugarte

Szilágyi azonban rácáfolt a statisztikusokra, és elképesztő győzelmet aratott Rióban. Sorrendben mexikói, fehérorosz, román és dél-koreai ellenfelet tüntetett el az útjából, így jutott el a döntőbe, ahol a 2015-ban vb-ezüstöt szerző amerikai Daryl Homer volt az ellenfele. A döntőben még csak 12 másodperc telt el, amikor már hét tus született, és ezek közül ötöt Szilágyi adott.

Szilágyi magabiztosan hozta az első felvonást, 8-4-gyel mehetett az egyperces szünetre, majd egy hosszas videózás után megkapta a kilencedik tust is. Daryl Homer becsülettel jött előre, de folyton Szilágyi pengéjébe rohant. Az amerikai csóválta a fejét, levette a sisakját, Szilágyi pedig rezzenéstelenül állt a páston.

Az magyar olimpiai bajnok folyamatosan vitte be a találatokat, végül 15-8-ra nyert, és ezzel megvédte a címét, így a francia Jean-Francois Lamour 1988-as bravúrja után ismét összejött a címvédés kardvívásban.

Az olimpiák történetében összesen négy sportoló volt, aki meg tudta védeni kard egyéni címét. A magyar Fuchs Jenő (1908, 1912) és Kárpáti Rudolf (1956, 1960), a szovjet Viktor Krovopuszkov (1976, 1980), a francia Jean-Francois Lamour (1984, 1988) és legutóbb Szilágyi Áron (2012, 2016).

Az olimpia előtt eljátszottam a gondolattal, hogy milyen csapathoz tartoznék, ha ismét aranyat nyernék, Fuchs Jenő és Kárpáti Rudolf mellet még a szovjet Viktor Krovopuszkov, valamint a francia Jean-Francois Lamour tudott duplázni. Én vagyok az ötödik, és örülök annak, hogy ezt a magyar hagyományt feleleveníthettem, rengeteg olimpiai bajnoka van a sportágunknak, fontos a sikereikre emlékezni, és a hagyományokat őrizni" –

nyilatkozta az Origónak Szilágyi Áron a címvédés után.

Három egyéni olimpiai bajnoki címet ebben a sportágban senki sem tudott még nyerni. Talán éppen ez a tény motiválta Szilágyit, hogy 31 évesen Tokióban újra megpróbálja.

Szilágyi Áron Tokióban az olimpiai dobogó tetején Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

„Kétszer már ott állhattam az olimpiai dobogó legfelső fokán, és érzek egy nagyon erős vonzerőt abból az irányból, ami azt súgja, hogy jó lenne harmadszor is ott állni és énekelni a magyar himnuszt."

2021. július 24-én ismét ott állhatott az olimpiai dobogó legmagasabb fokán és énekelhette a magyar himnuszt. Szilágyi Áron a sportág történetében először háromszoros egyéni olimpiai bajnok lett. Ez a bravúr korábban soha senkinek nem sikerült ebben a sportágban a férfi versenyzők között.