Bordás Gábor helyszíni tudósítása Stockholmból
Közös különgéppel utazott Svédországba Lothar Matthäus és Róth Antal együttese, s hogy az idősebbek nemcsak szóban, hanem tettekkel is támogatják a 21 éven aluli korosztályt, arra ékes példa volt, amikor Torghelle Sándor még felszállás előtt az utastér falára ragasztotta Vadócz Krisztiánnak egy magazinból kiszedett félmeztelen poszterét, a kép alatt sorra elsétáló légiutaskísérő hölgyek - s ezáltal Vadócz - nagy örömére.
Bár Lothar Matthäust és vélhetően a magyar szurkolók többségét boldoggá tenné, ha a két évvel ezelőtti Eb-selejtezőhöz hasonlóan az egyik pontot sikerülne elhozni Stockholmból, a Crystal Palace támadója szerint a győzelemre sem vagyunk esélytelenek.
- Egyetért azzal a sokak által hangoztatott véleménnyel, mely szerint a selejtezőcsoport legerősebb csapatával kell szombaton megküzdeniük? - kérdeztük még Ferihegyen Torghellét.
- Ezt azért nem jelenteném ki, szerintem a svéd, a horvát és a bolgár együttesnek, illetve talán a mi csapatunknak is ugyanannyi esélye van, hogy odaérjen a csoport első helyére.
- Ahhoz viszont, hogy ez az esély meg is maradjon, nem ártana egy jó eredmény Stockholmban...
- Így van, és természetesen nagyon bízom benne, hogy sikerül pontot vagy pontokat szereznünk.
- Pontokat? Mondja ezt azok után, hogy maga a kapitány is kijelentette: elégedett lenne a döntetlennel is.
- Persze a döntetlen már örömteli lenne, de nincs olyan csapat, amelyiket ne lehetne megverni. Ezen kívül a mi malmunkra hajthatja a vizet, hogy a svédeknek most jóval több a veszítenivalójuk, ők a horvátok elleni vereség után nem engedhetnek meg maguknak még egy botlást.
- Azért az nem valószínű, hogy a találkozó nagy részében mi fogjuk a rohamozni a svédek kapuját. Leginkább nyilván a gyors és hatékony ellentámadásokra apellálhatunk, ennek pedig az utóbbi időben Torghelle Sándor volt az egyik specialistája a válogatottban. Mit gondol, kezdőként számít önre Matthäus?
- Bízom benne, ahogy abban is, hogy ha úgy alakul, csereként is ugyanazt a játékot tudom nyújtani, amit eddig a válogatottban.
- Van valami különösebb oka, hogy az utolsó két mérkőzésen nem jutott szóhoz a klubcsapatában?
- Azt már a kiérkezésem utáni első napokban tudtam, hogy egyelőre nem leszek állandó tagja a csapatnak, de nincs ezzel semmi gond. Angliában a sok mérkőzés miatt természetes, hogy gyakran cserélgetik a játékosokat, s ha arról van szó, az edzőnk gond nélkül a kispadra ülteti a házi gólkirályt is. Egy jó eredményhez társuló jó játék Stockholmban mindenesetre a Crystal Palace-ban sem jönne rosszul a számomra.
- Amikor a Premier League-be szerződött, arra lehetett gondolni: ez az önnek való hely, mert amíg itthon az esetek felében ön ellen fújtak, ha együtt mozdult rá egy labdára a védőjével, a szigetországban a bírók zömének nincs baja a kicsit erőszakosabb játékkal.
- Igen, kint szerencsére nem jellemző, hogy ellenem ítélnek szabadrúgást, engedik a test-test elleni küzdelmet. Meg aztán a magyar bajnokságban talán egy kicsit már be is skatulyáztak a játékvezetők.
- Végezetül egy obligát kérdés: mennyiben végez más munkát a Premier League mérkőzéseire készülve, mint tette azt Arany Ászok Ligában?
- A különbség nem az edzésekben, hanem inkább magukban a mérkőzésekben van. Angliában ugyanis elképzelhetetlen, hogy üresjáratok legyenek a kilencven perc során.