Szenvedve nyert Izlandon a válogatott

A budapesti összecsapáshoz hasonlóan Reykjavíkban is 3-2-re verte Izlandot a magyar labdarúgó-válogatott, így megmaradt a reménye arra, hogy kiharcolja a 2006-os németországi világbajnokságon való indulás jogát.

Tekintse meg a meccs összefoglalóját!

Vb-selejtező, 8. csoport:
Izland - Magyarország 2-3 (1-1)
Reykjavík, 9000 néző
vezette: Batista (portugál)
Izland: Arason - K. Ö. Sigurdsson, I. Sigurdsson, Bjarnason, Marteinsson (Gudmundsson, 25.) - Vidarsson, Gislason, Einarsson (Pórvaldsson, 50.), Steinsson (Arnason, 46.) - Gudjohnsen, Gunnarsson
Magyarország: Király - Bodnár, Stark, Vanczák (Balog, 12.), Huszti - Bárányos (Szabics, 74.), Takács, Hajnal, Tóth - Gera, Kerekes
gól: Gudjohnsen (18.), K. Ö. Sigurdsson (69.), illetve Gera (45., 57. - mindkettő tizenegyesből), Huszti (73.)
sárga lap: Bjarnarson (45.), Sigurdsson (45.),Gudjohnsen (58.), K. Ö. Sigurdsson (89.), illetve Bárányos (34.), Gera (60.), Király (93.)
kiállítva: Bjarnarson (56.)

A magyar válogatott azzal a tudattal készülődhetett a mérkőzésre, hogy a - már mindenképpen soványka - remény életben tartásához véghez kell vinnie azt, ami korábban még sosem sikerült, azaz tétmérkőzésen nyerni Izlanon. A nehéznek ígérkező feladatnak felfrissített összeállításban gyürkőzhetett neki Lothar Matthäus csapata, a franciák elleni első félidei lidércnyomást a szünet után tisztes helytállásra mentő csereemberek közül ezúttal a kezdőben kapott helyet Bárányos Zsolt, Kerekes Zsombor, Takács Ákos és Tóth Norbert.

A selejtezőcsoportban eddig mindössze egy pontot begyűjtő hazaiak számára ugyan már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy nem vesznek részt a jövő évi vébén, két izlandi számára azonban mindenképpen rendkívüli tétje volt a magyarok elleni összecsapásnak: az Asgeir Sigurvinsson és Logi Olafsson alkotta edzőpáros ugyanis kizárólag győzelem esetén maradhatott volna a helyén. Helyzetüket nem könnyítette meg, hogy sérülés, eltiltás, illetve személyes ellentét miatt nem számíthattak három angliai légiósukra, Hreidarssonra, Helgusonra és Gudjohnssonra.

Harcosan kezdett az izlandi válogatott, Einarsson már a negyedik percben megcélozta a magyar kaput, de pontatlan volt a fejese. A 6. percben Stark labdája találta meg a tizenhatoson belül Tóth Norbertet, aki elől végül szögletre tisztáztak a hazaiak. A 12. percben máris kényszerű cserét kellett végrehajtania Lothar Matthäusnak, Steinsson és Vanczák csúnyán összefejelt, utóbbi helyét Balog Zoltán vette át a magyar védelemben.

A 18. percben vezetést szereztek a hazaiak, mégpedig hasonló koreográfia szerint, mint ahogyan a franciák lőtték a góljaikat ellenünk. Ezúttal Gudjohnsennek tettük meg azt a szívességet, hogy a kapu előtt kétszer is visszaadtuk neki a labdát - előbb Bodnár gurítása, majd Stark "szerelése" nyomán - a Chelsea csatára pedig jobb játékos annál, hogy kihasználatlanul hagyjon egy ilyen lehetőséget: tíz méterről jobb külsővel csavart a kapu jobb oldalába .

A 27-29. percben ismét a védekezésünkben akadtak problémák (támadójátékunk szinte nem is volt), vagy úgy is mondhatjuk, teljesen összeomlott a magyar csapat hátsó alakzata: Steinssont csak a turbánja zavarta fejelés közben, Király Gábornak egy az egyben kellett megmegvernie a labdát rávezető Vidarssont, majd egy 18 méteres Gudjohnsen szabadrúgást kellett kivédenie, végül pedig ismét az izlandi cséká robogott át a Starkékon, szerencsénkre ebben a lövésében már kevesebb erő volt.

A félidő végére kicsit összeszedte magát a válogatott, Hajnal ugyan még nagy helyzetben elengedte maga előtt Bodnár beadását, az utolsó percben azonban kezezés miatt büntetőhöz jutottunk. A tizenegyest Gera ellentmondást nem tűrve vágta a jobb alsó sarokba.

Jött a második játékrész, és jöttek az izlandiak: az 52. percben Pórvaldsson bal oldali beadása után Gudjohnsen hatalmas helyzetből a kapu fölé lőtt.

A 56. percben újabb gólt szereztünk a semmiből. Tóth átadása után a tizenhatoson belül Bárányost rúgta fel Bjarnarson, aki ezért második sárga lapot, a magyar csapat pedig újabb büntetőt kapott. Ezt is Gera végezte el, ezt is ugyanoda lőtte, s bár a kapus most jobban rajta volt a labdán, ezúttal sem érte el. Fordítottunk, ráadásul emberelőnybe kerültünk!

A gól után enyhén szólva paprikás lett az addig sem teadélutánra emlékeztető hangulat a pályán, sok volt a durva szabálytalanság, a sportszerűtlenség, Gudjohnsen előbb közelről Gera ágyékába, majd a 66. percben - valljuk be: tizenegyest érdemlő - szabadrúgásból a keresztlécre bombázta a labdát.

A 69. percben egyenlített Izland: Gudjohnsen a térfél közepéről zseniálisan tálalt K. Ö. Sigurdsson elé, aki nyolc méterről a jobbösszekötő helyéről kilőtte a bal felső sarkot.

A magyar vezetés óta tíz emberrel is nagy fölényben játszottak az izlandiak, ráadásul a második góljuk után még inkább vérszemet kaptak - ez volt a szerencsék: a 73. percben egy kontrából az üresen maradt Huszti Szabolcs iramodhatott meg a bal oldalon, s kiszorított helyzetből a kapus hasa alatt hat méterről a hálóba gurított.

Másodszor már nem tudott feltámadni Izland, az utolsó tíz percben olykor-olykor sikerült megtartanunk a labdát, sőt a 94. percben a csereként beállt Rajczi akár a negyedik gólunkat is belőhette volna, ennek ellenére a győzelmen kívül sok örömünk nem lehetett ebben a mérkőzésben.

A magyar csapat a budapesti összecsapáshoz hasonlóan ezúttal is 3-2-re nyert, így megmaradt a reménye arra, hogy kiharcolja a 2006-os németországi világbajnokságon való indulás jogát.

[origo]