Lengyelország

Vágólapra másolva!

A Közép-Európa északkeleti részén fekvő ország területének nagy része a belföldi jégtakaró által átalakított alföld. Az egykori eljegesedés tanúi a Mazuri- és Pomerániai-tóhátság tavai és a tavak között emelkedő morénadombok.

A nyugati szlávokhoz tartozó lengyelek a szláv őshazában maradt törzsekből alakultak ki. A polan törzs fejedelme, I. Mieszko nevéhez fűződik az első lengyel államalapítás 996-ban, és a kereszténység felvétele is csaknem egybeesik a magyarságéval. A 13. században a tatárok háromszor dúlták végig az országot, majd 1309-ben a Német Lovagrend foglalta el Gdanskot és környékét.

A lengyel állammal perszonálunióban lévő Litvánia a hozzá tartozó Belorussziával és Ukrajnával együtt 1569-ben egyesült Lengyelországgal. 1795-ben, több mint 120 évvel a lengyel-orosz háború után területét Ausztria, Oroszország és Poroszország felosztotta egymás között, önálló államként megszűnt létezni. 1807-ben Napóleon francia védnökségként megalapította a Varsói Hercegséget, majd létrejött a Kongresszusi Lengyelország.

Viharos történelmét követően 1918-ban kiáltották ki a Lengyel Köztársaságot, majd a második világháború ötéves német megszállása után, 1944. július 22-én hirdették ki a független Lengyel Köztársaságot. 1947-ben népköztársaság, majd 1990-ben ismét köztársaság lett. A 312 ezer km2 területű országban 38,5 millió ember él.

Szövetség neve:	Polski Zwiazek Pilki Noznej (PZPN)
Alapítási éve:	1919
FIFA-tagság kelte:	1923
Címe:	Miodowa 1, 00-080 Warsaw, Polska
Telefonszáma:	00-48-22-5512315
Telefaxszáma:	00-48-22-5512240
Internetcíme:	www.pzpn.pl
E-mailcíme:	pzpn@pzpn.pl
Elnök:	Michal Listkiewicz
Alelnök:	Eugeniusz Kolator
Főtitkár:	Zdzislaw Krecina
Szövetségi kapitány:	Pawel Janas
A válogatott szerelése:	fehér mez, piros nadrág, fehér sportszár

A viharos történelmű országban csak a XIX. század elején terjedt el a labdarúgás, szinte hihetetlen módon az első bajnokság, amelyet 1920-ban rendeztek - is félbeszakadt a lengyel-szovjet háború miatt. Az akkori kiírás szerint a klubok területi alapon (krakkói, lvovi, lódzi, poznani és varsói) mérkőztek volna egymással.

Az első lengyel bajnok az 1921-es nyolc fordulóból álló pontvadászatot veretlenül abszolvált Cracovia Kraków lett, amelyet a magyar Pozsonyi Imre irányított. Az országban a kupaküzdelmek 1926-ban kezdődtek, az első sorozatot a Wisla Kraków nyerte, miután a döntőben 2-1-re legyőzte a Sparta Lvovot. Lengyel sajátosság, hogy a következő kiírásra 1950-ig kellett várni...

A honi pontvadászatban a kezdeti években a jelenleg Ukrajnához tartozó Lviv (akkoriban Lvov, lengyelesen Lwów) csapata, a Pogon volt a legsikeresebb, a klub 1922-ben, 1923-ban, 1925-ben és 1926-ban is diadalmaskodott. A harmincas években a Ruch Chorzów vette át a marsallbotot, amely 1933 és 1936 között zsinórban négy aranyérmet nyert. Az első fővárosi bajnokcsapat a második világháború utáni első szezont legjobban teljesített Polonia volt. A hatvanas években a Górnik Zabrze volt az egyeduralkodó, az egyesület hívei 1963 és 1972 között hét bajnoki elsőséget ünnepelhettek.

Egy bő évtized után a Górnik ismét visszaküzdötte magát a lengyel klubfutball csúcsára, 1985-től szériában négy bajnoki trófeát állíthatott vitrinjébe (összesen 14 sikerével - a Ruchhal holtversenyben - a legsikeresebb lengyel egylet). A közelmúlt a Wisla sikereitől hangos, a krakkóiak 2000 óta csak a 2002-es szezonban szorultak a második helyre. Az országos kupa történetében a Górnik az örökranglista második helyén áll, a zabrzeiek hat győzelmével szemben a fővárosi Legia 12 kupagyőzelmet tud felmutatni. A nemzetközi porondon a kelet-európai országok közül a lengyeleknek termett a legkevesebb babér, az ország kupacsapatai közül a legnagyobb sikert a Górnik Zabrze érte el, amely 1970-ben a KEK döntőjéig jutott.

Az ország válogatottja első mérkőzését 1921. december 18-án Budapesten játszotta, amikor 1-0-s vereséget szenvedett a mieinktől. A két nemzet legjobbjai sűrűn találkoztak egymással, az összecsapások pedig jobbára magyar győzelemmel zárultak, mint az 1928-as párizsi olimpián is. Az első komolyabb sikert az 1936-os ötkarikás játékokon érték el a lengyelek, amikor Norvégia ellenében nem tudták megszerezni a harmadik helyet a bronzcsatában.

1972-ben már senki sem tudta megállítani Kazimierz Deynáékat, a müncheni fináléban Lengyelország 2-1-re győzött a magyar válogatott ellen. Négy esztendővel később Montrealban nem sikerült a címvédés, a fináléban az NDK jobb volt a lengyeleknél, amelyek azonban futballtörténelmük első aranykorszakának tartják azt az időszakot.

Kazimierz Górski csapata az 1974-es világbajnokságon bronzérmet nyert (a mester volt mindkét olimpiai együttes szövetségi kapitánya is), de szintén hasonló színű éremmel érkezett haza a válogatott a nyolc évvel későbbi spanyolországi mundialról is.