Spanyolország

 

A spanyol edzői kar doyenje, Luis Aragonés csak pályafutása végén kapta meg a nemzeti tizenegy irányításának lehetőségét, amelynek játékosként is tagja volt. Az 1938. július 28-án született Aragonés (Madrid egyik külvárosában, Hortalezában látta meg a napvilágot) a Getafében kezdett el futballozni, ahonnan a Real Madrid igazolta le, de a királyi gárda felnőttcsapatában egyszer sem szerepelt.

A Primera Divisiónban a Real Oviedo színeiben debütált 1960 decemberében, majd három évet a Real Betisnél is eltöltött, de igazán ismert az Atlético Madrid játékosaként lett. 1964-ben szerződött a fővárosba, és az egyesülettel három bajnokságot, valamint két Spanyol Kupát nyert, 1970-ben pedig a Primera División gólkirályi címe is az övé volt. Három alkalommal a válogatottban is pályára léphetett, és még az 1974-75-ös pontvadászatot is játékosként kezdte, a hatodik fordulót követően azonban visszavonult, és azonnal az Atlético vezetőedzője lett.

Egészen 1980-ig töltötte be ezt a pozíciót, ez idő alatt nyert Világkupát, egy bajnokságot és egy spanyol kupát a gárdával. Az 1981-82-es idényt a Real Betis kispadján töltötte, majd 1982 nyarán öt évre visszatért az Atlético Madridhoz, menet közben még egy kupagyőzelmet begyűjtve. Ezután Barcelonába tette át a székhelyét, egy szezonon keresztül az FC Barcelonát (a mérleg: egy kupagyőzelem), majd két évig az RCD Espanyolt irányította, hogy aztán megint az Atléticónál kössön ki.

1991 és 1993 között dolgozott itt, majd következett a Sevilla FC (1993-1995), a Valencia CF (1995-1997), a Real Betis (1997-1998), a Real Oviedo (1999-2000), az RCD Mallorca (2000-2001), az Atlético Madrid (2002-2003, edzői pályafutása során immár negyedszer) és végül ismét az RCD Mallorca (2003-2004).

A legutóbbi Európa-bajnokság után a válogatott éléről leköszönt Inaki Sáez helyére nevezték ki, és a kötelezőt, ha nehezen is, de hozta, kijuttatta a csapatot a világbajnokságra. Meglehetősen ellentmondásos személyiség, megvádolták már rasszizmussal és azzal is, hogy túl keményen bánik a fiatal focistákkal, de Spanyolországban nagyon tisztelik, Hortalezai Bölcsnek nevezik.