Poborsky feneke villant a luxuspocsolyában

Hétfőn végre nőtt a gólátlag a németországi labdarúgó-világbajnokságon, a vasárnap hat találat után ugyanis ezúttal kilencszer rezdültek a hálók. A nap első találkozóján Ausztrália - 0-1-ről fordítva - 3-1-re győzte le Japánt, majd a csehek hármat gurítottak az Egyesült Államoknak, és végül Itália 2-0-ra diadalmaskodott Ghána ellen. Ezúttal időrendben a középső, azaz a gelsenkircheni meccset és körítését veséztük ki a helyszínről, amelyen Pavel Nedvedék olyan játékkal rukkoltak elő, hogy máris kikiáltották őket a torna egyik legnagyobb esélyesének.

A találkozó rögtön egy fizikai képtelenséggel kezdődött, a 202 centiméter magas cseh Jan Koller ugyanis fejpárbat veszített. A vöröslő európai fanatikusokat ez még hidegen hagyta, de az már nem, amikor Oguchi Onyewu durván felvágta a már jó régóta hóbortos hajviseletű Pavel Nedvedet. Az már nem az aranylabdás hibája volt, hogy végül semmi nem lett az akcióból - tán azért, mert ebből most a sértett kimaradt. Az újabb lehetőségre nem kellett sokat várni, ami ráadásul góllal végződött: egy igazán remek jobb oldali elfutás után a maga módján sebesen szaladó Koller felé jött a labda, amelyet a cseh óriás mintaszerűen - és irtózatos erővel - fejelt be a kapuba, és meg sem állt, a lendülete még vagy kétszáz méterig kitartott, volt is oka az ünneplésre.

Ekkor azonnal felmerült a kérdés, nem fog rosszat tenni a meccsel a gyors gól? Az Anglia-Paraguay és a Portugália-Angola viadalt teljesen tönkretette, itt azonban más volt a helyzet - talán azért, mert az Egyesült Államok csapatát keményebb fából faragták, mint az említett dél-amerikai és afrikai vesztes gárdát?

A közönség hullámzásba kezdett, pedig nem volt unalmas a meccs, igaz, egy embernek csak két másodpercébe kerül, hogy kivegye a részét a "látványelemből", és közben azért a gyepet is szemmel tarthatja. Az amerikai szurkolók egyre hangosabb biztatásának majdnem meglett az eredménye, Claudio Reyna ugyanis a 28. percben távolról nagyon szép kapufát lőtt, a labda befelé pattant, de nem eléggé.

Jót tett Csehországnak, hogy Pavel Nedved meggondolta magát, és visszatért a válogatottba. A Juventusban sokszor a balszélen játszó, 34. életévében lévő szupersztár a nemzeti csapatban középen szerepel, és remek dolgokat művelt ezen a hétfői meccsen is. Ha például összehasonlítjuk kortársával, a leszálló ágban lévő Figóval, elmondható, hogy Nedvednek a gyorsasága nem kopott meg (annyira), futballtudását illetően pedig még mindig a csúcson van, és ezzel nagyon sokat hozzátesz Karel Brückner válogatottjának a játékához. Persze Figo - aki szintén megnyerte korábban az Aranylabdát - is nagy erőssége a luzitán gárdának, de Nedvedben jelen pillanatban több van, legalábbis a két vb-meccsen mutatott játékuk alapján nagyon úgy tűnik.

A csehek exdortmundi csillagainak pedig enyhén szólva nem ment rosszul, a Monacóhoz szerződő Koller után az Arsenal által kivásárolt Thomas Rosicky a vb eddigi legszebb góljával örvendeztette meg a rajongókat (Nedved beadását kifejelték az USA-védők, Rosicky pedig óriási bombagólt szerzett).

A kétgólos előny azért csak megnyugtatta a cseheket, de még ezután is nagy fölényben játszottak, a labdabirtoklási arány 63:37 százalék volt 2-0-s állásnál a javukra. Nedved továbbra is remekül irányított, és egyértelmű volt, hogy ő a cseh csapat legnagyobb sztárja. Amikor az amerikai szurkolók közeléből végzett el szögletrúgást, persze hangosan fütyölés kíséretében, de több tucatnyi ember megindult a szőke középpályás irányába, hogy közelebbről fotózhassa le, a lelátón pedig a rúgás pillanatában ezrével villantak a vakuk. Pedig csak egy szöglet volt - bár az is igaz, régen a kornert fél gólnak nevezték.

A cseh másodosztályból is stabil válogatott Karel Poborsky is figyelmet kért, Nedved pompás balos ívelését kapásból az oldalhálóba lőtte. Rosicky pedig elvette a meccs legjobbja címet Paveltől: előbb óriási kapufát lőtt, megint csak távolról, míg, immáron a meccs hajrájában, egy kiugratás és hosszú sprint után profi futballistaként helyezett a hálóba.

Ekkor már csak egy csapat volt a pályán, az amerikaiaknak mindössze annyi jutott, hogy a Kansas City cserecsatára, Eddie Johnson négy helyzetet kihagyjon (távolról mellé, illetve fölé, csel után a kapusba lőtt, egy pazar beadásról meg lemaradt).

A cseh drukkerek ünneplésbe kezdtek (egyetlen fájdalmuk Jan Koller sérülése), és Karel Poborsky iránti érzéseiket is kifejezték, hisz amikor Brückner a középpályást lehozta, a rutinos játékos nevét skandálták úgy jó egy percen át.