Miért érdemes szurkolni nekik?
Azt az afrikai focit játsszák, amit a legjobban szeretünk: gyorsaság, technika, erő és dinamizmus egyesül tökéletes összhangban, és néha még a taktikai fegyelem jeleit is felismerni véljük. Az afrikai válogatottak közül alighanem övék a legerősebb, tagjai egytől egyig jól ismertek Európában.
Hogyan lehet legyőzni őket?
A középpálya és a csatársor rendkívül erős, a védelemben azonban akadnak problémák. Kolo Touré is gyakran hibázik, és az Afrika-kupán a csapat sok gólt kapott beívelések után.
Mit várunk tőlük?
Bátor támadójátékot, bizonytalan védelmet, Sven-Göran Erikssonnak köszönhetően nagy taktikai fegyelmet. Távoli bombákat Yaya Tourétól, mókás gólörömöt Salomon Kaloutól, és korai kiesést, vagy éppen meglepetést.
Kire figyelünk?
Drogba, a legnagyobb sztár eltörte a könyökét egy héttel a torna kezdete előtt, de az együttes így is tele van olyan focistákkal, akik a legmagasabb szinten űzik a sportágat. A meglepetésember a Lille erőssége, Gervinho lehet, aki szélsőként és csatárként is bevethető.
A gyenge pont
A csapat egyik legnagyobb gyengéje, egyben a fő erőssége is. A keret tagjai rendkívül fárasztó idényen vannak túl, hiszen majd mindenki a topligákban játszik, és nagy kérdés, hogy a játékosok milyen erőnléti állapotban vannak.
Róluk mondták
"A korábbi közhelyek már nem igazak az afrikai válogatottakra, és ez fokozottan így van Elefántcsontpart esetében: nem csak technikailag, hanem taktikailag is rendkívül képzettek. A legtöbb játékosuk neves európai klubokban játszik, Drogba pedig a világ egyik legjobb csatára" - foglalta össze véleményét a brazilok szakvezetője, Dunga - még mielőtt a Chelsea csatára megsérült volna.
37/50 Kapusok: 6/10 Védelem: 7/10 Középpálya: 8/10 Csatársor: 8/10 Szövetségi kapitány: 8/10 |
Tanácsunk a szövetségi kapitánynak
Eriksson csak márciusban vette át a nemzeti csapat irányítását, és egészen május végéig egyetlen mérkőzésen sem ült a kispadon. A keret összeállításakor ennek megfelelően a megszokott játékosokra támaszkodott, és a vébén is érdemes lesz hallgatnia a csapat vezéregyéniségeire.
Eriksson első nagy tornájára készül az Elefántokkal
Nem csak a szépre emlékezünk
Elefántcsontparté a kontinens egyik legeredményesebb válogatottja, az Afrika-kupa örökranglistáján az ötödik - de világbajnokságon 2006-ban szerepelt először. Többször is közel kerül a kijutáshoz, az 1994-es viadal előtt például csak rosszabb gólkülönbsége miatt szorult Nigéria mögé, 2002-t megelőzően pedig az utolsó mérkőzésen nagy meglepetésre hazai pályán kikapott a Kongói DK-tól, és így lemaradt a világbajnokságról. 2006-ban végre sikerült a bravúr, ám Németországban a lehető legnehezebb csoportbeosztást kapta az együttes, hiszen Argentína, Hollandia és Szerbia volt az ellenfele. Két szoros vereség után a szerbek ellen megszületett az első győzelem is.
Felejthetetlen pillanatuk
A 2006-os vébén Drogbáék az utolsó csoportmeccsen a szintén két vereséggel álló szerbek ellen léptek pályára, és úgy tűnt, hogy harmadszor is alulmaradnak. Az előző két összecsapáshoz hasonlóan ismét kétgólos hátrányba kerültek, ám ezúttal nem csak szépíteni sikerült: miután Szerbia emberhátrányba került az afrikai együttes megfordította a találkozót, és így megszerezte története első győzelmét a világbajnokságokon. A három gól közül ugyan csak egy született akcióból, ám azt látványos törzsi tánccal ünnepelte a csapat.
Mi lett volna, ha
A legutóbbi tornán rendkívül nehéz csoportba került, és az argentinok ellen kicsit megilletődötten is játszott az együttes, a második találkozón Hollandia ellen viszont már kiválóan futballozott. Azok után, hogy az Oranje kétgólos előnybe került, már csak egy csapat volt a pályám, ám az afrikaiaknak nem volt szerencséjük: Zokora a felső kapufát találta telibe, majd a második félidőben Drogba fejesét a védők a gólvonalról mentették. Pedig egy győzelemmel Elefántcsontpart megszerezhette volna a második helyet, ami továbbjutást ért volna, és a nyolcaddöntőben Portugália következett volna.
Út Dél-Afrikába
A válogatott veretlenül harcolta ki a világbajnoki szereplést. Az első pár mérkőzésen ugyan még akadozott a játék (Mozambikot csak 1-0-ra tudta megverni hazai pályán, majd idegenben döntetlent játszott Madagaszkárral és Botswanával is), de a második csoportkörben már ellenállhatatlan volt a csapat. Ebben a fázisban csak a Malawi elleni idegenbeli találkozón veszített pontot, a többi találkozót mind megnyerte, és hazai pályán öt gólt lőtt a legnagyobb riválisnak számító Burkina Fasónak.
Csoportellenfelei:Brazília, Koreai NDK, Portugália.